A váratlanul magas, 2,7 százalékos negyedik negyedéves növekedési adat és a januárban lenullázódott infláció után ma újabb sikerrel dicsekedhet el a kormány: az államadósság szintjének csökkenéséről van szó. A korábban már napvilágot látott adatok szerint a jegybank ma arról számolhat be, hogy ez a GDP 79 százaléka lehetett év végén. Ez alacsonyabb, mint az alaptörvény szerint etalonnak számító 2012-es 79,8 százalék vagy a harmadik negyedév végén mért 80,2 százalék. A vártnál nagyobb év végi GDP-növekedés önmagában 0,3 százalékpontot faragott az adósságmutatón, de az év végi trükk, azaz az összes nélkülözhető kormányzati tartalék adósságcsökkentésre történt feláldozása ennél is többet hozott a konyhára.

Más kérdés, hogy január közepére automatikusan visszarendeződött a helyzet, és ismét megugrott az adósságráta, de Brüsszelben egyedül az év végi adatra kíváncsiak. Az alaptörvényben lefektetett államadósság-csökkentési kötelezettség teljesítését ráadásul változatlan árfolyam mellett kell vizsgálni. Mivel 2013-ban az év végi forint–euró árfolyamszint két százalékkal gyengébb volt a 2012. évinél, a változatlan euróárfolyamon számolt adósság még a GDP 79 százalékánál is alacsonyabb lehetett.

Az MNB holnapi bejelentésének is köze lesz az államadósság, a kötvényhozamok alakulásához. A monetáris tanács merészségi próba előtt áll: vagy tanulmányozza a helyzetet, és szünetet tart, vagy behunyja a szemét, és tovább csipeget az alapkamaton. A tanácstagok habitusától az első változat meglehetősen idegennek tetszik, ezt belátva az elemzői konszenzus is tíz bázispontos kamatvágásról szól, amivel 2,75 százalékra csökkenne az irányadó ráta.

Egyre több elemző látja úgy, hogy az MNB ingerküszöbe a 330-340-es euróárfolyam felé tolódik el. A jegybanknak a kormánytól való függetlensége sokakban erős kételyeket ébreszt, szerintük ezért a választásokig meglepő fordulat nem várható az MNB részéről. El kell kerülni ugyanis azt, hogy az ellenzék a kamatcsökkentési ciklus feladását a monetáris politika bukásaként minősíthesse. Más kérdés, hogy az eddigi tapasztalatok szerint sem a kormány, sem az MNB nem kel a forint védelmére, s ez is okkal adhat muníciót a belpolitikai támadásokra.

Tartja magát az a kormányzati kommunikáció, hogy a forintgyengülésért a felelősöket külföldön kell keresni, és ezért kapkodni sem szabad. A kormánynak amúgy sincs ellenére a forintgyengülés, hiszen ettől a külpiacokra termelő vállalatok versenyképessége javulhat. Peter Attand Montalto, a Nomura londoni stratégája szerint az előbbiek fényében a monetáris tanács addig vagdossa a kamatot, amíg azt a piac megengedi, de minél mélyebbre megy a kamat, annál kisebb erőfeszítéssel lehet bedönteni az árfolyamot.

Ilyen gyenge, 308 forint körüli euróárfolyam még nem várta a kamatdöntő ülés résztvevőit – emlékeztet Szaniszló Bálint, az OTP elemzési központjának szakértője. Véleménye szerint egyre nehezebb érvelni a további kamatcsökkentés mellett, ugyanis nemcsak a kockázatos eszközök – mint a magyarok – elvárt prémiuma emelkedik az amerikai kötvényvásárlási program lépcsőzetes kivezetésétől, hanem a belföldi tényezők is változnak.

Az infláció további leszorításának eszköztára hamarosan kiürül, az egyszeri kormányzati intézkedésektől megtisztított maginfláció már 3,4 százaléknál jár, s ha a belső kereslet is növekedésnek indul, az újabb lökést ad az árindexnek. A jegybank – bár új árindexek garmadáját mutatta be a múlt héten – ma is a teljes inflációt nézi, így az OTP elemzője szerint az eddigi döntéseiket figyelembe véve valószínűsíthető egy újabb, 10-15 bázispontos csökkentés.

Gárgyán Eszter szerint a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt és az árfolyam érdekében illene szünetet tartania az MNB-nek, mégsem teszi meg, és egy tíz bázispontos várható kamatvágással inkább vállalja a tőkekivonás és a forintgyengülés rizikóját. A Citibank vezető elemzője arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyarral egy időben a török központi bank is kamatdöntő ülést tart, de ezen a januárban tíz százalékra felemelt ráta legfeljebb felfelé mozdulhat el, a líra újabb gyengülését nem reszkírozhatják meg a törökök. Mindenesetre az ottani döntést is árgus szemmel figyelik a lírát a forinttal egy kalapba helyező befektetők.