Utoljára 1970-ben mértek változatlan árszínvonalat az előző év hasonló időszakához képest – januárban ezt leginkább a rezsicsökkentés és az üzemanyagárak mérséklődése hozta el. A lakosság több ok miatt is úgy érezhette azonban, hogy többet fizet. Elsősorban azért, mert a decemberiekhez képest januárban emelkedtek az árak. Másodsorban, mert az idényáras termékek, vagyis a zöldség- és gyümölcsfélék jelentősen drágultak, átlagosan is 8 százalékkal (márpedig az inflációs érzetet sokkal jobban befolyásolja, ha a napi fogyasztási cikkek ára emelkedik). Az élelmiszerek ára átlagosan 1,3 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. Az átlagos árnövekedés januárban 0,3 százalékos lett, az indexet lefelé húzta, hogy tovább mérséklődött az üzemanyagok ára, a közlekedés-szállítás úgy általában 0,9 százalékkal került kevesebbe, amit részben indokolhat az olcsóbbá váló budapesti bérlet is. Tovább esett – igaz, csak 0,2 százalékkal – a háztartási energia ára is.

Az éves szinten is olcsóbb üzemanyag és a rezsicsökkentés révén jöhetett ki a 12 hónapos infláció nullaszázalékosra – magyarázta Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Szerinte az sem mondható el, hogy a gazdaság egésze deflációs környezettel küszködne: a maginfláció (a szeszélyes áringadozásokra hajlamos termékektől, így például az élelmiszerektől és az üzemanyagáraktól megtisztított mutató) 3,4 százalékon állt. Ez pedig Kuti szerint azt jelzi, hogy a gazdaság egészét tekintve azért általánosságban nem mérséklődtek olyan mértékben az árak, mint ahogy azt az inflációs adat tükrözi. A lakosság valóban nem feltétlenül az árak stagnálást érzékeli – derül ki az Erste Bank kommentárjából is.

Más elemzésekből az is kiderül, hogy az infláció csökkentése nem egyedüli jelenség: a térségben és az Európai Unióban is ez a jellemző trend.

Az Erste Bank elemzése azt is hangsúlyozza, hogy az idén különösen fontos lesz a bázishatásokra is figyelni. A tavaly januári árak magasabbak voltak, hiszen akkor még nem hatott a rezsicsökkentés első köre. Februárban azonban ez már megjelent az indexben, vagyis ez a mérséklés kiesik, tehát az év hátralévő részében biztosan magasabb inflációs adatok jönnek majd. Az árak emelkedésének üteme az év második felében gyorsulhat fel igazán, hiszen tavaly nyártól havi szinten jellemzően csökkentek a fogyasztói árak, így a viszonyítási bázis egyre alacsonyabb lesz.

Az Erste továbbra is 1,3 százalékos inflációs szintre számít az idén. Azt gondolják, hogy a bejelentéseknek megfelelően intézkedik a kormány a rezsicsökkentés újabb köréről, ám úgy vélik, ennek kedvező inflációs hatását épp kiegyenlíti majd a gyengülő forint árnövekedésekre ható kedvezőtlen következménye is.

A vártnál kedvezőbb makrogazdasági folyamatok azonban (a kisebb infláció mellett a nagyobb GDP) arra késztethetik a jegybankot, hogy a gyengülő forint ellenére is bátrabb legyen. Kuti Ákos szerint lehet, hogy most, a kedvező adatok láttán bátrabbak lesznek a monetáris tanács tagjai, és ha a magyar valuta euróárfolyama 308-309 forint között marad, mégiscsak elképzelhetővé válik egy újabb kamatmérséklés.