Franciaország is újra növekedik a harmadik negyedévi stagnálás után, de a 0,3 százalékos bővülés így is elmarad a párizsi jegybank 0,5 százalékos előrejelzésétől. A holland gazdaság 0,7 százalékra gyorsított fel, s 2011 óta először az olasz gazdaság is olyan negyedévet produkált, amelyben egyáltalán növekedésről lehet beszélni. Igaz, az ütem így is csupán 0,1 százalékos. Az eurózóna számára bátorító lehet, hogy a súlyos nehézségekkel birkózó Portugália is 0,5 százalékos növekményt mutatott ki, és Spanyolország 0,3 százalékos üteme is reménykeltőnek látszik.

A negyedik negyedévről már jelentő országok teljesítménye közül nem emelkedik ki a magyar gazdaság 0,6 százalékos növekedése. Csehország, Lettország, Litvánia, Románia érdemben gyorsabb tempót diktált, Lengyelország pedig azonos ütemben fejlődött – ha csupán a múlt év utolsó három hónapját tekintjük az összehasonlítás alapjának.

Ha 2012 utolsó negyedéhez hasonlítjuk a friss adatokat, akkor azt látjuk, hogy az Eurostat szerint Magyarország 2,8 százalékos növekedését jócskán felülmúlta Lettország, Litvánia és Románia, míg Nagy-Britannia azonos ütemet ért el. Megfelelő képet az egész éves növekedési adatok nyújthatnának, de ezeket még nem publikálták, hiszen az uniós statisztikai hivatal még csak előzetes becslést tett közzé a negyedik negyedévről.

Az adatok nyilvánosságra hozatala után elemzők azt fejtegették, hogy az eurózóna adósságválságának enyhülése nyomán a német gazdaság növekedésének gyorsulása várható, a javuló környezetben megindulhatnak a beruházások is. – Németország jobb helyzetben van, mint a többi valutaövezeti állam – mondta a Bloomberg tévének Michala Marcussen, a Société Générale vezető közgazdásza. Hozzátette: a periférián viszont továbbra is töredezett a pénzügyi piac, s a német gazdaság legfőbb kereskedelmi térsége még mindig az eurózóna. Igaz, Kína mind nagyobb arányt képvisel az exportban, ez viszont kérdéseket vet fel, vajon milyen hatással lesz a német kivitelre, ha Kína lassít. S milyen hatással a deflációs veszéllyel is küzdő egész valutaövezetre, ha a feltörekvő piacokon újabb válságok alakulnak ki.

A francia banki szakértő úgy látja: az eurózóna növekedése továbbra is lassú, s ez nem könnyíti meg az államadósságok csökkentését. További reformokra lenne szükség, például olyanokra, mint amilyeneket Francois Hollande francia elnök most hirdet meg. Olaszországban pedig sürgető lenne a politikai intézményrendszer reformja, hatékonyságának fokozása.