Mint arról tegnap beszámoltunk: az állami vállalatok szerdán érvényesnek nyilvánították a Takarékbank közel 55 százalékos részesedésére érkezett ajánlatot, megkezdték az egyeztetéseket a pályázóval, s a tervek szerint március 20-ig megkötik az adásvételi szerződést.

A Takarékbank székháza. Ismerik a vevőt?

Bár az eljárás ezzel az utolsó szakaszba lépett, a Magyar Posta és az MFB továbbra sem árulja el, kinek tervezi értékesíteni a Takarékbank többségét, s ezzel együtt kinek adná át az irányítást a százhúsz takarékszövetkezet felett. A Magyar Postánál tegnapi megkeresésünkre az MFB-hez irányítottak, míg a banknál csak az utóbbi napokban kiadott közleményeket ajánlották figyelmünkbe.

Pedig az MFB-nek lenne mit megmagyaráznia: mindeddig nem cáfolt információnk szerint a Takarékbankra az a Magyar Takarék Zrt. nyújtott be ajánlatot, amelyben az FHB Jelzálogbank mellett érdekelt a Vojnits Tamás, a takarékszövetkezeti szektor átalakítását levezénylő kormánybiztos és egyben a Takarékbank tavaly nyáron kinevezett elnöke által vezetett EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. is, amely az MFB tulajdonában van. Információnkkal megkerestük az FHB-t is, értesüléseinket azonban ennél a banknál sem kívánták kommentálni.

Varga Antal szerint a pályázat nem szolgálja a korábban megfogalmazott állami célok elérését, és az ígéretekkel, illetve a vonatkozó kormányhatározattal szemben a tenderen nem részesítették előnyben a szövetkezeti hitelintézeteket sem.

A takarékok döntő többségét képviselő érdekvédelmi szervezet ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint az OTSZ érvénytelennek tekinti a pályázatot, illetve annak eredményét, az adásvételi szerződés aláírása esetén pedig nem tekinti a Takarékbank legitim tulajdonosának az MFB és a Magyar Posta tenderén egyedül ajánlatot benyújtó céget. Emellett megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy magyar és akár az uniós fórumokon jogorvoslatot kapjanak – tette hozzá.

A pályázaton indulni kívánt az OTSZ is, ám a takarékszövetkezeti törvény és azzal együtt a Takarékbank alapszabályának tavaly nyári módosítása miatt sem a szervezet, sem maguk a takarékok (egyedül vagy konzorciumban) nem tudtak részt venni az eljárásban.

A Takarékbank eladása, a takarékszövetkezetek helyzete, illetve a szektor feletti irányítás téma volt tegnap az Országgyűlésben, a záruló parlamenti ciklus utolsó ülésnapján is. Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese az MTI beszámolója szerint azt mondta, hogy a kormány lényegében államosította a teljes magyarországi takarékszövetkezeti szektort.

A hitelintézeteket ezt követően egy újonnan létrejövő, államilag szervezett és ellenőrzött integrációs szervezetbe kényszerítették, ahol megszűnt korábbi önállóságuk. Egyértelművé és világossá vált, hogy a folyamat során többségében magánkézben lévő takarékszövetkezetek kerültek állami segítséggel új tulajdonos kezébe – jelentette ki.

Az ellenzéki kritikára a kormány részéről Fónagy János válaszolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azzal kezdte, hogy a kormányzat egyik legfontosabb célkitűzése a gazdaság élénkítése, amelyhez rendkívül fontos a gazdasági világválság során lefagyott hitelezés felélénkítése. Különösen fontos ez vidéken, ahol a kis- és közepes vállalkozásoknak égető szükségük lenne versenyképes hitelekre és szolgáltatásokra. Ha erre a külföldi kereskedelmi bankok nem hajlandók, akkor olyan hazai tulajdonú pénzintézeti rendszert kell helyzetbe hozni, amely magas színvonalon tudja kiszolgálni a vidéki lakosságot és a mezőgazdaságot – válaszolta az ezt egyáltalán nem firtató ellenzéki kérdésre.