Az különösen örömteli, hogy mindkét főcsoport, így az épületek és az egyéb építmények építése is bővült, előbbi 10,4, utóbbi 8,6 százalékkal. A számok mögé nézve azonban – a markáns bővülés ellenére – nem túl szép piaci helyzet rajzolódik ki. Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője kifejezetten örvendetes hírnek nevezte az építőipar teljesítményét, azonban több nem túl kedvező körülményre is felhívta a figyelmet. Rámutatott, hogy a robusztusnak látszó fejlődés ellenére is csak a 2001. évi szintet hozta az elmúlt évben az ágazat, vagyis nagyon mélyen áll a szektor, ami miatt sok büszkeségre nincs ok. Az elmaradás közel 50 százalékos a válság előtti csúcsévhez, 2006-hoz képest. Az elemző Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnökével összhangban arra is rámutatott, hogy a bővülés szinte kizárólag az uniós pénzekből finanszírozott állami megrendelésekből fakad. A családoknak ugyanis forrása és kedve sincs építkezésekbe belevágni. A KSH ezzel kapcsolatban meg is jegyzi: a lakásépítések továbbra is csökkentek. Hogy mennyire visszafogott ebben a szektorban a helyzet, azt a jelzáloghitel-kihelyezések alakulásával szemléltette Gabler: tavaly ez mindössze 187 milliárd forintot tett ki, miközben 2010-ben ez még közel 400 milliárd volt, sőt ugyanez 2008-ban mintegy 1600 milliárd forintra rúgott. Vagyis a lakásépítések esetében sajnos továbbra sem beszélhetünk fordulatról. Ez pedig azt jelenti, hogy a szektor egyik lába szinte teljesen hiányzik. Az unió tagállamaiban a lakásépítések súlya az ágazat teljesítményéből 32-35 százalékot ad, míg Magyarországon ez alig 6-7 százalékra tehető – fogalmazott Koji László. További gondokra is rávilágított a szakember: az állami megrendelések élénkítő hatását az építőipari cégeknek csupán 60-70 százaléka érzékeli. Az ÉVOSZ által ugyancsak tegnap közölt – vállalkozások körében végzett – felmérési eredménye azt jelzi, hogy az építőipari cégek mintegy kétharmadánál emelkedett csak az értékesítés nettó árbevétele. Az ágazat fejlődéséből ráadásul éppen a leginkább forráshiányos, kis- és középvállalkozások nem éreztek semmit. A KSH adatait vizsgálva az Erste Bank stratégája kijelentette: ahhoz, hogy normál szintre térjen vissza az építőipari ágazat, még nagyon sok, a tavalyihoz hasonló, markáns növekedést produkáló évre van szükség.

Az ugyanakkor mindenképpen kedvező, hogy a vállalkozások év végi rendelésállománya 29,5 százalékkal nagyobb volumenű volt, mint egy évvel korábban. Ebben lehet bízni –hangsúlyozta az ÉVOSZ alelnöke. Ha ez a lendület kitart, akkor az idei évben is jelentős fejlődést könyvelhet el az építőipar.

Az év végi magas rendelésállomány azonban egy nem várt kihívás elé is állíthatja az építőipart – tette hozzá az előzőekhez Koji László. 2006 és 2012 között a fokozatos és drasztikus szűkülés miatt körülbelül 80 ezer embert „engedett el” a szektor. Ennek több mint fele szakmunkás volt, akik külföldön próbáltak boldogulás után nézni. Ennek az lett az eredménye, hogy a hazai szakemberkínálat nagymértékben csökkent. Markáns építőipari bővülés esetén még munkaerőhiány is előfordulhat.