Bizonyítványosztás előtt
A harmadik negyedévben 1,8 százalékos tempót diktált a gazdaság, az egy évvel ezelőttihez képest ekkora volt a GDP-bővülés, míg a második negyedévhez képest 0,9 százalékos javulást mutattak ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakértői. Ez négy és félszerese az uniós átlagnak, ami persze nem azt jelenti, hogy ennyivel emelkedne ki Magyarország a 28-as mezőnyből.
Kérdés, hogy most melyik adat kommunikációját helyezi előtérbe a kormány. A választások közeledtével várhatóan a két százalék körüli éves szintű növekményre helyezi majd a hangsúlyt. Az adatok minősítésénél tekintetbe kell venni, hogy a gazdaság csak az idei második negyedévben jött ki a másfél éven át húzódó recesszióból, azaz az adatok látványos „megugrása” önmagában nem utal a gazdaság erősségére, a fenntartható növekedésre pedig végképp nem lehet belőle messzemenő következtetéseket levonni.
Ahogy arra Steen Jakobsen, a dán Saxo Bank vezető közgazdásza is felhívta a figyelmünket, lehet ugyan szép kerek számokkal dicsérni a növekedést, attól az viszont tény marad, hogy a régió országai közül egyedül Magyarország teljesítménye van a 2008-as világválságot megelőző szint alatt. Az elemző szerint hazánk a lemaradása behozásával van elfoglalva, ahhoz viszont, hogy ez sikerülhessen, versenyképességünk nagyfokú feljavítására, a versenyszféra bizalmának és beruházási kedvének a visszaszerzésére kellene fókuszálnia a kormánynak.
Az uniós támogatásból finanszírozott beruházások dömpingje csak ideig-óráig tudja megszépíteni a mutatókat. A harmadik negyedévben a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar teljesítménye járult hozzá a legnagyobb mértékben a növekedéshez. Az agrárium elsősorban az égiek kegyeit élvezte, az építőipar a brüsszeli pénzesőből táplálkozott, míg az ipart a járműgyártók exportmegrendelései húzták.
A havi adatokból tudjuk azt is, hogy az utolsó negyedévben az építőipar és mezőgazdaság lendülete kitartott, ám az ipari kibocsátás aggodalomra adhat okot: az október–decemberi időszakban folyamatosan csökkent az előző havihoz mért teljesítmény. Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa óvatosan ítéli meg a negyedik negyedéves GDP-t, szerinte optimizmusra ad okot, hogy a rendelkezésre álló konjunktúraindikátorok a gazdasági aktivitás erősödését mutatják a harmadik negyedévhez képest.
Ezek a mutatók azonban csak a gazdasági szektorok egy kisebb köréről állnak rendelkezésre, az elmúlt időszakban gyengébb teljesítményt mutató ágazatokról nagyon kevés az információ. A szakértő emiatt egyelőre csak azt valószínűsíti, hogy a negyedik negyedévben a növekedés az előző három hónap szintjén ragadhatott. A GDP-adatokat a statisztikai hivatal akarva-akaratlanul, de megszépítheti, attól függően, hová számolja el például a mezőgazdaság őszi produktumát, és hogy mely irányban korrigálja a viszonyítási alapul szolgáló előző negyedévek teljesítményét.
Több elemző szerint a tavalyi harmadik negyedév túl szépre sikerült ahhoz, hogy igaz legyen, ezért ott lefelé történhet némi korrekció, ezzel viszont garantálni lehet a pozitív növekedési adatot, s el lehet kerülni, hogy stagnálásról szóljon a disputa. Mindent egybevetve az a legvalószínűbb, hogy a 2013-as év mellett a 0,9 százalékos növekedési adat áll majd a gazdasági összefoglalókban. A kétéves csúcsot döntő, majd az euróval szemben 308-as szintig visszaerősödő forint szempontjából kiemelten fontos, milyen januári inflációs adatot tesz közzé pénteken a KSH, s az mennyire bátorítja fel a monetáris tanácsot a kamatcsökkentési ciklus folytatására.
Az inflációnál januárra további lassulást vár a piac, az előrejelzések átlaga szerint 0,4 százalékról 0,1 százalékra csökken a pénzromlás éves üteme. A CIB Bank elemzői szerint azonban nincs kizárva, hogy a tényleges adatok meglepetést okoznak, és a konszenzusnál magasabb értéket jelent majd a statisztika. Ez azonban az inflációs kilátásokat nem befolyásolja, mert – nem utolsósorban a következő időszak rezsicsökkentéseinek hatására – az idén bőven a Magyar Nemzeti Bank háromszázalékos célja alatt alakul az infláció. Eppich Győző ehhez azt teszi hozzá, hogy a rezsicsökkentés alakulásától függően 2014-ben lehetnek olyan hónapok, amikor akár nulla százalék alá süllyedhet a fogyasztói árindex.
