Orosz kapcsolatok: Nem csomagban gondolkodnak
Mindez azért érdekes, mert a 2010-es kormányváltás óta tartja magát a teória, hogy a két ország közötti kényes gazdasági kérdéseket csomagban kezeli az orosz fél – korábban a kormányoldal pont ezzel indokolta, hogy a kisebb jelentőségű ügyekben miért nem sikerült megállapodni Oroszországgal. A csomag tartalma e teória szerint a Malév 120 millió eurós adósságának rendezése, a Dunaferr ügye, a paksi bővítés, az orosz gázár, s korábban része volt a Szurgutnyeftyegaz kezében lévő Mol-részvénycsomag is, amelyet 2011-ben végül a magyar állam vásárolt vissza.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Dunaferr jelenlegi fő tulajdonosa, illetve a Malév volt részvényese és legnagyobb hitelezője, a Vnyesekonombank vezetőivel találkozott csütörtökön, a megbeszélésen a két cég mellett a paksi bővítés is téma volt. Az orosz bank képviseletében Vlagyimir Dmitrijev elnök, valamint Andrej Szapelin, a pénzintézet alelnöke vett részt. A magyar felet a miniszter mellett Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár, Márton Attila országgyűlési képviselő és Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke képviselte.
Lapunk a tárgyalásokra rálátó forrásokból úgy értesült: egyik ügyben sem sikerült megállapodni az oroszokkal, s bár konstruktív légkör jellemezte a megbeszéléseket, a problémák nem oldódtak meg. A Vnyesekonombank vezetői jelezték a magyar kormánynak, nem mondtak le a 120 millió euróról, amivel hitelezték a Malévet, illetve azt megelőzően a Malévet megvásárló AirBridge nevű céget. Erről a magyar kormány ugyan korábban nem nyilatkozott hivatalosan, de a nem hivatalos kormányzati álláspont szerint Magyarország semmiképp sem tartozhat ennyivel az orosz banknak, hiszen az számos kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette a két éve csődbe ment légitársaság kapcsán.
A Vnyesekonombank egyébként jogi eljárást is kezdeményezett a Malév leállását követően, amely komolyan hátráltatta magát a felszámolási eljárást. Mindenesetre az oroszok egyértelműen jelezték: nem mondtak le a csaknem 36 milliárd forintnyi tartozásról. Vita van a Dunaferr ügyében is: miután a tulajdonos tavaly komoly létszám-leépítési terveket jelentett be, a magyar kormány gyorsan jelezte, hogy az állam megvenné a vasművet, amely a dunaújvárosi térség egyik legnagyobb foglalkoztatója.
A Vnyesekonombank vezetői tavaly és most ismét jelezték: a Dunaferr nem eladó, hiszen az jó cég, annyira, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a teljes kelet-közép-európai régiót tekintve kiemelkedő vállalattá szeretnék tenni. Ezzel összhangban fejlesztéseket és korszerűsítéseket is végre akarnak hajtani a társaságnál, az 1-es kohó régóta húzódó felújításához szükséges szerződéseket a közelmúltban aláírták, s a rekonstrukciós munkákat augusztus 20-ig be is fejezik. Vagyis az üzem nem marad kohó nélkül, nem szűnik meg a folyékony fázis, így lényegesen kisebb leépítésekre van szükség, hogy pontosan mekkorára, arra nem tértek ki.
Forrásunk hozzátette: egyértelműen kiderült a megbeszélésen, hogy az orosz félnek konkrét elképzelései vannak magyar érdekeltségeivel kapcsolatban. Kérdés persze: milyen összefüggésben van a paksi megállapodással, hogy hirtelen ilyen értékes lett a Dunaferr mind a kormány, mind az oroszok számára. Az is, milyen komoly az állam vételi szándéka, hiszen a kormány csak az 1500 fős leépítés bejelentése után vetett szemet a Dunaferr-re, miközben most úgy tűnik, az elbocsátáshullámot sikerül elkerülni.
