A beadvány híre – ismerve a takszövök törvénnyel szemben tanúsított ellenállását – nem meglepő, attól viszont mégis az, hogy a mohácsi pénzintézet ügyvezető igazgatója, és egyik tulajdonosa, Pávkovics Gábor 1993 óta Fidesz-tag, és 1998-tól fogva pártjának delegáltja a mohácsi és a Baranya megyei képviselő-testületben. A fentiek kapcsán a 44 éves közgazdászt először arról kérdeztük, a bírósági beadvány miatt nem fagyott-e meg körülötte a levegő pártjában. Pávkovics azt feleli, hogy nem érez ilyen jeleket, igaz, eddig még kevesen értesültek a beadványról.

Az ügyvezető ezt követően összegzi, hogy mit kell tudni a Mohácsi Takarék Bankról. A Magyarországon tevékenykedő pénzintézetek mezőnyében hatékonyság szempontjából a szakemberek az 5. helyre teszik a mohácsit. A banknak 16 fiókja és 35 ezer ügyfele van, 2012-es mérlegfőösszege 36,3 milliárd, adózás előtti eredménye pedig 613 millió forint volt. A mohácsi banknál a hitel-betét arány 75 százalék, s a hitelek 8,6 százalékánál van 90 napon túli törlesztési elmaradás, és ez ugyancsak remek adat, mivel a hazai bankoknál a hitelek 16-20 százaléka „necces”.

Pávkovics szerint mindebben szerepe van annak, hogy a mohácsi járásban sok a német gyökerű família, s a svábok hagyományosan takarékosak, és megfontoltan vesznek fel hitelt. Ez a szemlélet jellemzi a pénzintézetet is, ezért a mohácsi kisbanknak nincs túlméretezett fiókja, és nem jellemzi kivagyi költekezés, haveri alapon működő, tartalmatlan szponzorálás. A pénzintézet 2008-ban alakult át takarékszövetkezetből bankká. Az átalakuláshoz nem vontak be külső tőkét, a takszöv 230 tagja részvényessé vált. Ahhoz, hogy valamilyen ügyben döntés szülessen, elég lenne a legerősebb részvényesek akarata, ám eddig szinte valamennyi közgyűlési döntés egyhangú volt.

A strasbourgi beadványról szólót is alig páran nem támogatták. Pávkovics Gábor szignózta a keresetet, noha nem látta elhibázottnak a kormány szándékát: A külföldi tulajdonú bankok folyamatosan vonják ki a pénzüket Magyarországról – mondja a mohácsi bankigazgató.

Ennek oka, hogy nálunk sorra dőlnek be az általuk adott hitelek, a bankok anyaországi központjában pedig likviditási gondok vannak. A pénzkivonás miatt forráshiány van a magyar gazdaságban. Ezt a lyukat be lehetne tömni abból a 900 milliárdból, amely ott hever funkciótlanul a takarékszövetkezeteknél. Ha a szövetkezetek együtt tudnának működni a fejlesztésekben, a marketingben, a hitelpolitikában, a beszerzésekben, akkor azzal működési költségük egy részét megtakaríthatnák, és létrejönne egy új bank, amely fiókszámot tekintve a legkiterjedtebb hálózatot működtethetné az országban – tette hozzá. – Sokszor elhangzott, hogy együtt kellene működnünk, és el is indult a Takarék Pont üzleti együttműködés, de ez nem eléggé széles körű. A kormány úgy gondolta, meggyorsítja ezt a folyamatot, és erőszakosan lépett. Talán, ha én döntök, én is ezt teszem – fogalmazott.

Közbevetem, hogy akkor ezek szerint egyetért a kormány lépésével, mire ő így folytatja: – Inkább úgy fogalmazok, hogy megértem a kormányt. Ám mivel jogokat vettek el a szövetkezetek tulajdonosaitól, utóbbiaknak kárpótlás jár. Ha szükség van egy útra, s emiatt az állam kisajátítja valakinek a telkét, azért kártérítést jár. Járjon ezért is! Hogy milyen kártérítést vár a mohácsi bank, azt Pávkovics nem nevesíti. Abban viszont biztos, hogy Strasbourgban nyerni fognak. Amiképp abban is, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvénysértőnek mondja majd a takszövökről szóló törvényt.

Gyorsan hozzáteszi: – A kormány azonban akkor is véghez fogja vinni tervét, mert feltétlenül akar egy erős magyar bankot, és biztos abban, a takszövök jövője az integráció. Az Alkotmánybíróság majd kifogásol néhány pontot a törvényben, és azt a kormány napokon belül kijavítja. Akkor újabb beadványok születnek, és az Alkotmánybíróság megint talál néhány hibát, mire a kormány megint módosít a törvényen. Vargabetűkkel, de a kormány végül eléri, amit akar – mondja.

Az előbbiek hallatán felvetem, hogy ha ez így lesz, akkor mi értelme volt a kapkodásnak, miért nem azonnal az a törvény született meg, ami nem sérti az alkotmányt? Pávkovics szerint azért, mert a kormány úgy érezte, sürgősen lépni kell, hogy forrásokhoz juttassa a vállalkozókat. Megjegyzem: sokan nem erre gyanakodnak, inkább arra, hogy a Fidesz azért sietett, mert szerette volna minél gyorsabban – még a választások előtt – a saját gazdasági érdekköre számára privatizálni a szövetkezeteket. Pávkovics ezt a megfejtést hallva ekképp meditál: – Talán utópista vagyok, de én azt szeretném, hogy a Takarékbank maradjon állami kézben, a takarékszövetkezetek pedig szerezzék vissza önállóságukat.

Hogy Pávkovics véleményére kíváncsi lesz-e a kormány, az kérdéses. A közgazdász 1998 óta vezetője a mohácsi pénzintézetnek, ő és a csapata bizonyította, hogy van fogalma a takarékszövetkezetek működéséről és bankká alakításáról, ennek ellenére a takarékszövetkezeti törvény megfogalmazása előtt nem kérdezték meg az ügyvezető véleményét. Emiatt nincs benne sértettség, s csak ennyit mond: – Lokális politikus vagyok, Pesten azt se tudják, hogy létezem.