A pénzintézeteknek ezentúl biztosítaniuk kell, hogy a bankjegykiadó automatákból alkalmanként legalább 75 ezer forintot fel lehessen venni. Az egyes ügyfelek minimális pénzfelvételi limitjét is meghatározták: ez naponta 150 ezer forint, amelytől le felé csak az ügyfél kifejezett kérésére térhet el a pénzintézet. Az a bank, amely a februártól – az előzetes nyilatkozatot követően mindenki számára – elérhető, havi két alkalommal összesen 150 ezer forintig járó díjmentes pénzfelvétellel kapcsolatos előírásokat nem tartja be, mostantól minimum 500 millió forintos bírságra számíthat.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője múlt héten beszélt arról: a bankok azzal igyekeznek kijátszani a díjmentes pénzfelvételre vonatkozó előírásokat, hogy korlátozzák az automatákból felvehető összeget. Elmondása szerint rengeteg bankjegykiadóból egyszerre már csak 50 ezer forintot lehet kivenni, s így az ügyfelek nem tudják kihasználni a törvény által biztostott keretet. Miután Rogán Antal a szabályok módosítását és kemény szankciókat helyezett kilátásba, a Magyar Bankszövetség ajánlást adott ki tagbankjainak. A pénzintézetek vállalták, hogy minden érintett ügyfél díjmentesen hozzájusson a törvény által előírt maximum 150 ezer forinthoz, bankjegykiadó automatáknál az egyszeri korlát pedig legalább százezer forint lesz. Az ígéretek azonban láthatóan nem nyugtatták meg a kormányoldalt: a frakcióvezető és Németh Szilárd rezsibiztos a hét végén benyújtotta az említett törvénymódosítást a parlamentnek.

A törvénycsomag részeként arról is döntött tegnap az Országgyűlés, hogy a bankoknak március 20-ig levélben kell tájékoztatniuk az árfolyamgát lehetőségéről minden olyan devizahiteles ügyfelüket, aki eddig nem akart belépni a rendszerbe. Levelet kapnak azok is, akik már csatlakoztak: mostantól háromhavonta, a negyedévet követő hónap végéig a hitelintézetek mindenkinek megküldik, hogy adott időszakban, illetve csatlakozásuk óta összesen mennyit spóroltak meg az árfolyamgáttal – pont úgy, ahogyan azt a közüzemi számlák esetében már megszokhattuk. A rendszer egyik lényege, hogy a rögzített árfolyam feletti részből csak a tőkerész kerül a gyűjtőszámlára, a kamatrészt az állam és a bank vállalja magára. A jegybank adatai szerint tavaly novemberig 171 ezren csatlakoztak az árfolyamgáthoz, és összesen 24 milliárd forintot spóroltak.