Az egyezmény a hivatalos változat szerint „Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szól”. Ennek elején azonnal rögzítik „a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti, a Magyar Népköztársaság területén létesítendő atomerőmű építése során folytatandó együttműködésről szóló, 1966. december 28-án kelt Egyezmény sikeres végrehajtását”.

Kétségtelen, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtikár december közepén, a parlament gazdasági bizottsága előtt már utalt arra, hogy a két ország meg kívánja hosszabbítani az 1966-os nukleáris energetikai egyezményt. Az azonban, hogy ennek révén a Roszatom építheti pályázat nélkül az atomerőmű új blokkjait, a hazai közvéleményt igencsak meglepte. Az elfogadott megállapodás elsősorban a bővítés technikai oldalát pontosítja, a pénzügyi háttérről ugyanakkor még a korábban közölteknél is kevesebb konkrétumot tartalmaz, esetenként pedig még el is tér attól. Lázár János korábban rögzítette, hogy a megegyezés a nukleáris fűtőelemekre, illetve a hulladékok visszaszállítására is vonatkozik. Ugyanakkor a szövegből az derül ki, hogy mindezt a Roszatom csak 20 évig biztosítja. Az államtitkár sajtótájékoztatóján kérdésünkre azt is megerősítette, hogy az egyezmény nyomán egyetlen részvény sem kerül ki a magyar állam tulajdonából. Ehhez képest a megállapodás már 95 százalékban határozza meg az állami tulajdon alsó küszöbét, a fennmaradó öt százalék okát és célját nem részletezve. A beígért 40 százalékos magyar beszállítói arányt pedig kötelezettség helyett csak szándékként említi. Kidolgozatlan a vitarendezés módja is, az egyezmény esetleges felmondásával ugyanakkor más, kapcsolódó megállapodások nem vesztik érvényüket.

Noha a dokumentum csak a kapcsolódó pénzügyi megállapodással lép érvénybe, tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévében bejelentette, hogy ebben is megállapodtak az orosz féllel. Eszerint sávos, 3,9 százalék, illetve 4,5 és 4,9 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amelyet a paksi bővítésre ad Oroszország. Az orosz állam tízmilliárd eurós – háromezermilliárd forintos – forrást biztosít a magyar államnak a beruházásra a kivitelezés tíz éve alatt. Magyarországnak az építkezés utolsó időszakában ezen felül 20 százalék önrészt (vagyis további 600 milliárd forintot) kell biztosítania. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni és 21 év alatt kell teljesen visszafizetni, de lehet hamarabb is, az orosz fél ugyanis lehetővé tette az előtörlesztést.

Korábbi számításaink szerint ilyen kamatszint mellett Magyarország költsége a teljes futamidő alatt mintegy hatezermilliárd forintra rúg. Ez idő alatt a tőke és a kamat mai áron évente átlagosan körülbelül 300 milliárd forinttal terheli majd az állami költségvetést. A 3,9-4,9 százalékos kamat kétségtelenül alacsonyabb, mint amit Magyarország a nemzetközi pénzpiacról jelenleg felvenni képes. Ez ugyanakkor más államok kamatszintjénél jóval magasabb, ami a Magyarországgal szembeni viszonylagos nemzetközi bizalmatlanság jele. Varga Mihály szerint, ha a pénzügyi megállapodást aláírják, azt szintén a parlament elé terjesztik jóváhagyásra. Ehhez lehet, hogy márciusban rendkívüli ülésre hívják össze a parlamentet.

Az, hogy az atomerőmű, illetve anyavállalata, az állami MVM miképp vesz részt a finanszírozásban,még tisztázatlan – kormánypolitikusok szerint „részben”. Ugyanakkor valamennyien hangsúlyozzák, hogy a hitel költsége nem jelenik meg az új blokkok termelte villamos energia árában, így az tovább nyomhatja a magyarországi áramtarifákat. Orbán Viktor szerint a konstrukció révén egyenesen Magyarországon lehet az unió legalacsonyabb áramára. Más szakértők szerint ugyanakkor ezt az unió tiltott állami támogatásra hivatkozva nagy eséllyel megakadályozhatja.

10MILLIÁRD

OROSZORSZÁG tízmilliárd eurót, vagyis mintegy háromezermilliárd forintot biztosít Magyarországnak a paksi atomerőmű bővítésére.