Defláció nincs, kockázat van

2014-02-07

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön 0,25 százalékon változatlanul hagyta az irányadó kamatot, s nem jelentett be egyéb intézkedést sem. Elemzők, befektetők közül azonban sokan arra számítottak, hogy valamilyen élénkítő lépésre elszánja magát az EKB – például nem semlegesíti a korábbi állampapír-vásárlási program likviditásbővítő hatását –, azt követően, hogy januárban a vártnál alacsonyabb szintre, 0,7 százalékra mérséklődött az eurózónában az infláció, s egyes elemzők szerint ennek nyomán felderengett a defláció veszélye.

Ám Mario Draghi EKB-elnök hosszasan elemezte a helyzetet, amelynek okai igen szerteágazók. Leszögezte: szárazon tartják a puskaport, készek beavatkozni, s céljuk továbbra is az, hogy középtávon két százalék közelébe emeljék az inﬂáció iramát. Tartósan a túl alacsony inflációnak is vannak kockázatai, visszafoghatja a növekedést, amely éppen csak megindult az eurózónában. (A defláció az infláció ellentéte, vagyis az árak csökkenése – ha tartósan fennmarad, olyan súlyos válságokhoz vezethet, mint az 1929-es.) Ám a valutaövezet nem Japán, hangoztatta a januári sajtótájékoztatón már elővett érvet. Vagyis nem hasonlítható a kilencvenes évek szigetországi jelenségeihez, áreséséhez mindaz, ami most zajlik az eurózónában. Az EKB aktívabb szerepet játszik, mint japán társintézménye tette. Az alacsony infláció gyökerei a spanyol, a portugál, az ír és a görög programok áralkalmazkodási folyamataiból táplálkoznak. Az élelmiszer- és energiaárak további okai az alacsony inflációnak, amelyhez hozzájárul még a szerény kereslet, hiszen magas a munkanélküliség, különösen az eurózóna úgynevezett perifériáján. Ám közben a fogyasztói bizalom javul, nincs bizonyíték rá, hogy az emberek elhalasztanák a vásárlásaikat, és a megtakarítási ráta is stabil. Az összetett képhez azonban hozzátartozik – jegyezte meg Draghi –, hogy a decemberi karácsonyi vásár nem hozta a remélt eredményeket, a kiskereskedelmi forgalom novemberhez képest visszaesett.

Az EKB mindenképpen vár márciusig, akkor mutatja be új előrejelzését, amely 2016-ra is vonatkozik, s akkor már rendelkezésére állnak a múlt év negyedik negyedének GDP-adatai is. S talán áttekinthetőbb kép alakul ki a feltörekvő piacokon végigsöprő, a forintot is megtépázó pénzkivonási hullám hatásairól is, hogy vajon átmeneti vagy tartósabb jelenséggel kell-e szembenéznie a világnak, s hogy milyen hatása lehet mindennek a globális gazdasági növekedésre. Az eurózónát eddig nem viselték meg az események, s a rövid kamatok változása a hosszú kamatokra nem hatott. Ha azonban ilyen hatások érvényesülnének, vagy a középtávú inﬂációs kilátások romlanának, akkor az EKB mindenképpen beavatkozna.

Magyarországon tarolhat a román elektromos autó

A Go4two művésznévre hallgató járművet Kolozsváron mutatták be. A háromkerekű, lítiummal működő autó mindössze 150 kilogramm és 5000 euróért (átszámítva körülbelül másfél millió forintért árulnák – annyiért, amennyivel Magyarországon az elektromos járművek vásárlását támogatják.

Adóemelés után újabb üzemanyagáremelés

A nemzetközi hatások nyomán a jövő héten akár hét forinttal is drágulhatnak az üzemanyagok a GKI Energiakutató előrejelzése szerint. A nyersolaj 1,1, a benzin fél, a gázolaj pedig 3,5 százalékkal drágult a tőzsdéken. Tegnap - szombaton - adóemelés miatt 6 forinttal nőtt a benzin és 13-mal a gázolaj ára.