Az atomerőmű bővítéséről szóló törvény végszavazása eredetileg a jövő héten lett volna, de a Fidesz javaslatára egy héttel előre hozták. A lépést technikailag azzal készítették elő, hogy a kormány egyetlen ellenzéki módosító javaslatot sem támogatott, ami úgyszólván a nullára csökkentette a részletes vita időszükségletét. (Az Orbán–Putyin-megállapodásról szóló törvényjavaslat nemzetközi egyezmény kihirdetésének számít, így tartalmilag nem módosítható – az ellenzéki módosítók a hatálybaléptetés eltolását, illetve feltételekhez, például külön törvényhez vagy népszavazáshoz kötését igyekeztek elérni.)

Hogy miért lett ilyen sürgős a kormánynak a szavazás, arra nézve többféle véleményt is hallottunk. Az egyik szerint megpróbálják a Simon-ügy „médiaárnyékában” átnyomni a bővítést. A másik verzió arról szól, hogy még a Fidesz–KDNP-frakcióban sem szavazná meg mindenki az egyezményt, ha ismernék a valós költségeket és a megtérülési mutatókat, ezért a kormány számára létfontosságú a gyors voksolás.

Az ülés rögtön botránnyal kezdődött. Az LMP név szerinti szavazást kért, majd Schiffer András frakcióvezető egy „Magyarország eladva és eladósítva”, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy „Nem leszünk orosz atomgyarmat” feliratú transzparenst tartott fel, míg az ugyancsak LMP-s Szél Bernadett és Ertsey Katalin kezében egy-egy folyamatosan szirénázó megafon volt. A fideszes Vitányi István, Szél Bernadett padtársa közben papírgalacsint dobált az egyik megafonba, vélhetően így akarva elhallgattatni azt. A demonstráció során egy fideszes képviselő vízzel próbálta leönteni az LMP-s Szél Bernadett szirénáját, de elhibázta, így a képviselőnőre, illetve annak telefonjára és papírjaira zúdult a víz. A fideszes Jakab István levezető elnök Szél Bernadett, Ertsey Katalin, Lengyel Szilvia és Schiffer András kizárását javasolta, amit a parlament 212 igen, 16 nem és egy tartózkodás mellett elfogadott.

Időközben a Greenpeace akcióegysége is felsorakozott a Parlament előtt, ők kívülről próbáltak nyomást gyakorolni a képviselőkre a nemleges szavazatok érdekében. A Jakab István által elrendelt technikai szünetben rendkívüli házbizottság ülést hívtak össze, amelyen a kizártak közül Schiffer András is részt vett. Ezalatt bent az ülésteremben továbbra is szóltak a szirénák. A bizottság ülése után Kövér László közölte: a kiszabható legnagyobb büntetésre tesz javaslatot az ülést megzavaró LMP-s képviselők esetében.

A szavazáson a kormánypárti honatyák fegyelmezetten mondták be az igent. A kizárt LMP-sek is részt vehettek az ülésen, szavazhattak is, de a továbbiakban már nem szólalhattak fel. Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelen lévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem vettek részt a szavazásban. Szintén távol maradt többek között Orbán Viktor, két helyettese, Semjén Zsolt és Navracsics Tibor, valamint Lázár János és Varga Mihály, vagyis az összes olyan képviselői mandátummal rendelkező kormánytag, akinek a megállapodás elfogadásában szerepe volt. Végül 256 igen szavazattal, 29 nem ellenében, két tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők a megállapodást.

Úgy tudjuk, a szavazás előtt több ellenzéki frakcióban is az az álláspont alakult ki, hogy a végszavazást és a törvény elfogadását (a házszabály keretei között) nem lehet megakadályozni. A Párbeszéd Magyarországért nevében Szabó Rebeka sajtótájékoztatón jelentette be: Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, kérve, hogy ne írja alá a jogszabályt. Minden képviselőnek el kell majd számolnia, aki a törvényt megszavazta – fogalmazott, majd hasonló tartalmú nyilatkozatot tett Bajnai Gordon, az Együtt vezetője is. Az MSZP közleménye szerint „ez az ügy már rég nem a paksi atomerőműről szól, hanem Magyarország eladósításáról, a magyar választók becsapásáról, hazánk függetlenségének feladásáról”.

Zöldek a paktum ellen

Az Energiaklub, a Greenpeace, a Védegylet, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Paks Vobiscum? konferencia szervezői nyílt levelet írtak Áder Jánosnak, arra kérve az államfőt: ne írja alá és ne hirdesse ki a törvényt. A zöld civilek többek között arra hivatkoztak, hogy a jogszabály hatálybalépése nem szolgálná Magyarország érdekeit (mivel veszélyezteti hazánk szuverenitását, sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét), és a kormánynak nem volt felhatalmazása, hogy a kérdést eldöntő egyezményt aláírja. A törvényjavaslat áttekintésére és megvitatására a kérdés súlyához képest méltatlanul rövid idő állt a parlament rendelkezésére. Ráadásul az egyezmény sem a beruházás áráról, sem a finanszírozás konkrét feltételeiről nem rendelkezik. A zöldek aggályosnak tartják, hogy az egyezmény alapján Oroszországnak beleszólása lesz a magyar áramár meghatározásába. Komoly kockázatot látnak abban is, hogy ha Magyarország végre kívánja hajtani az egyezményt, akkor ahhoz előbb mindenképpen alá kell írnia egy kölcsönszerződést is, amelynek a tartalmát a képviselők döntésük meghozatalakor még nem ismerhették: nem tudták, hogy mikor, milyen futamidővel mennyi hitelt és mekkora kamattal venne fel Magyarország, ahogy azt sem tudhatták, hogy ez a pénzügyi kötelezettségvállalás nem sértené-e az alaptörvénynek a költségvetési szigorra – különös tekintettel az államadósságra – vonatkozó szabályrendszerét.

A Kövér László részéről beígért maximális büntetésnél többet nem tudtak elérni