Ha a tőkekivonás kezelhető szinten marad, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tolerálja a gyengébb forintárfolyamot, ám az április 6-i választások közeledtével a politikai szempontok egyre inkább előtérbe kerülnek, hiszen a lakosság devizaalapú tartozása a GDP 15 százalékára rúg, így nagyon nem mindegy, milyen árfolyamon törlesztenek az emberek. Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője szerint az MNB-nek lépnie kell, ha a forint nem bírja a rá nehezedő külső nyomást, védekező jellegű kamatemelésre azonban csak a sokadik balsikerű állampapír-aukció és a fokozódó tőkekivonás után lesz hajlandó a monetáris tanács.

A sokadik kudarc mindenesetre közeledik, hiszen hétfőn is folytatódott a múlt hét közepe óta tartó hozamemelkedés az állampapírpiacon. A hathetes diszkont-kincstárjegyeket nem kapkodták el a befektetők, a meghirdetett 50milliárdos tételre kirívóan kevés, 56 milliárdnyi ajánlat érkezett. Ennek láttán az Államadósság Kezelő Központ 40 milliárdra szállította le a szétosztandó keretet, az átlaghozam pedig az egy héttel előttinél 41 bázisponttal lett magasabb, 3,27 százalékra ugrott. Ezzel is jelezve, hogy a piacon kamatemelésre számítanak, méghozzá fél éven belül 80 bázispontos pluszt jósolnak. Ami pedig a tőkekivonást illeti, az EPFR Global szerint a múlt héten 6,3 milliárd dollár hagyta el a feltörekvő országok piacait, ilyen menekülésre legutóbb 2011 augusztusában volt példa. Januárban az egyenleg 12,2 milliárd dolláros veszteséget mutatott. Tavaly egész évben vontak ki 15 milliárdot. A kötvényeknél 2,7 milliárd dollár szívódott fel a múlt héten, 4,6milliárdra emelve a havi összeget.

A magyar csődkockázati mutató mindenesetre két és fél hét alatt 225 bázispontról 290 fölé ugrott, a magyar fizetőképesség megítélése legutóbb szeptember végén volt ennyire rossz.

Az euró hétfőn egész nap a 312–314-es szint között ingadozott