„Erre utaltam” – válaszolta Orbán Viktor kormányfő arra a kérdésre, zajlik-e tárgyalás autógyártókkal elektromos járművek gyártásáról a paksi kapacitásbővítés kapcsán. A hatezermilliárd forintos beruházás esetében nemcsak az a fontos kérdés, hogy ki építi és a pénzt miből teremtjük elő, de az is felmerül, hogy mire lehet használni az új blokkokban termelt áramot. Az áram nem (pontosabban nagyon nehezen) tárolható, minden ezredmásodpercben annyit kell termelni, amennyit a fogyasztók akkor épp igényelnek. Egy atomerőmű viszont kevésbé szabályozható, termelése nem húzható fel-le a pillanatnyi igényeknek megfelelően. A 2000 megawattos (MW) paksi blokkoknál a probléma kevéssé merül fel, mert az ország összfogyasztása éjjel sem csökken 3000 MW alá.

Elektromos Audi

Orbán Viktor kormányfő a közrádió riporterének azon kérdésére, ki veszi majd meg az új blokkok áramát, a 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégiára célozva úgy fogalmazott, a nukleáris energiából a közúti közlekedést is „elektromos alapra” helyezik. „Nem akarok sci-fi regényekről beszélni, de a következő években egyre gyakrabban találkoznak a magyar emberek azokkal a hírekkel, hogy a mostani benzinüzemelésű járművek helyett milyen kísérletet teszünk annak érdekében, hogy a magyar közúti közlekedést elektromosautó-alapra helyezzük, amihez villamos energiára van szükség” – mondta.

A témában a Magyar Gépjárműipari Szövetséget nem keresték meg kormányzati részről, ilyen tárgyalásokat nem folytatott és nem folytat – válaszolták érdeklődésünkre a hazai járműgyártókat összefogó érdekképviseletnél. Kérdéseinkre az Audi Hungaria Motor Kft. részéről közölték: elektromos hajtású gépkocsi vagy elektromotor gyártása kapcsán semmilyen tárgyalást nem folytatnak a kormánnyal, a kabinet nem élt feléjük ilyen ajánlattal, a gyártás nem szerepel a terveik között, és nem végeztek igényfelmérő piaci vizsgálatokat sem. A szentgotthárdi Opelnél sem elektromos, sem hibrid autók gyártása nem merült fel az eddigiekben. Ebből kifolyólag a kormánnyal sem folytattak ilyen témájú tárgyalásokat – szögezte le az Opel Szentgotthárd Kft. képviselője. A Mercedes-Benz Hungaria Kft.-nél nem kívántak reagálni, a Suzukitól nem kaptunk választ.

Arra a feszítő kérdésre, hogy mégis hová kerüljön az új blokkokban termelt áram, a kormányfő által sűrűn hivatkozott, 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégia sem ad sokkal megnyugtatóbb választ. Általánosságokban természetesen az akkor már szárnyaló magyar gazdaság hatalmas energiaigényének kielégítése végett lesz szükség a gigablokkokra. Gazdaságpolitikai intézkedéseik nyomán évi másfél százalékos áramigény-növekedéssel számolnak.

Ez 15 évre vetítve szakértői számítások szerint a fogyasztás 25 százalékos emelkedését jelentené. Csakhogy a Fidesz-kormány első éveiben ebből a növekedési tervből rögtön nem lett semmi. Ezenkívül az anyag a kérdést azzal intézi el, hogy a Pakson termelt áramra „a közlekedés, illetve fűtés/hűtés kívánatos elektrifikációja” révén teremthető igény.

Jelenleg Magyarország útjait néhány tucat elektromos és néhány száz hibridmeghajtású autó rója. Az elektromos töltőállomások száma szintén néhány tucatra tehető.

A PricewaterhouseCoopers nemrég kiadott tanulmánya a legesélyesebb forgatókönyv szerint 2020 táján 45 ezerre teszi a hazai elektromos autók számát. Ez az akkori járműflotta 1,2 százalékát teheti ki. Ilyen arányok mellett az elektromos autók működtetése nem éri meg, és emiatt új erőműre nincs szükség.