Nem éri meg az e-autó
Miközben Orbán Viktor kormányfő az új paksi atomblokkok termelte áram felhasználásában komoly szerepet szán a „közúti közlekedés elektromos alapra helyezésének”, vagyis az elektromos autóknak, a nemzetközi tanácsadó társaság, a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemrég kiadott elemzése szerint 2020-ban a legreálisabb forgatókönyv szerint mindöszsze 45 ezer elektromos autó róhatja a hazai utakat. Ez az országos járműflotta 1,2 százalékát teheti ki, ami az uniós átlag alatt húzódhat. Ebben az esetben az elektromos autók léte az ország összáramfogyasztásának 0,3 százalékos növekedéséhez vezet. A derűlátó forgatókönyv szintén nem számol 1,1 százaléknál nagyobb értékkel. A tanulmány ez alapján leszögezi: az elektromos autók önmagukban nem igényelnek további erőműépítést. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az elektromos autók számára sok – 2020-ban 26 ezer – töltőpontra is szükség lesz. A berendezések és a hálózati csatlakozások az évtized során – mai árfolyamon – 25-30 milliárd forintos további befektetést tesznek szükségessé. Budapesten akár még vezetékbővítésre is szükség lehet.
A PwC számításai szerint az elektromos autók működtetésének teljes gazdasági haszna negatív, ha költségoldalról a töltőállomások költségeit, a pénzügyi ösztönző konstrukciókat, az el nem fogyasztott üzemanyagból származó adóveszteséget, haszonoldalról a szén-dioxid-kvótamegtakarítást, a csökkenő üzemanyag-behozatali igényt, a visszatáplálást, a növekvő villamosenergia-fogyasztásból származó adóbevételt és akár a kevéssé számszerűsíthető egészségügyi, környezeti hasznot is figyelembe vesszük. Az elektromos autók ára nem versenyképes – szögezik le, de hozzáteszik, a teljes élettartamra vetített összköltség szempontjából ez már kevéssé ilyen egyértelmű. További hátrány a korlátozott hatótávolság és a töltőállomások fejlesztési szükséglete. A tanácsadó társaság szerint ahhoz, hogy az elektromos autók részaránya 15-20 százalékot érjen el, megfelelő ösztönző rendszerre lenne szükség. Enélkül ugyanis az elektromos mobilitás csak „drága, öncélú játékszer marad” – fogalmaznak.
A magyar gazdaság kisebb részben ugyanakkor már ma kiveszi részét az elektromos autók gyártásából. Mint arról korábban beszámoltunk, az ABB energetikai csoport magyar leányvállalata az ilyen gépjárművekhez való töltőket állít elő. Szakér tőik szerint az elektromos autók ára leginkább az akkumulátor árától függ. A Brixxon Elektromos Autó Kft. 2011-ben alkatrészgyártó üzem alapítását jelentette be.
A JATO Dynamics korábbi adatai szerint 2012-ben 17 elektromos autót helyeztek üzembe Magyarországon, többségüket inkább bemutató célokra. Tavaly az első fél évben mindöszsze ötöt. A hazai utak mentén jelenleg körülbelül két tucat töltőállomás üzemel, jellemzően nagy energiaszolgáltatók vagy a Mol jóvoltából, benzinkutaknál, parkolóházakban, közlekedési centrumokban. Az elektromos autók megítélése az iparág uniós központjának számító Németországban sem egyértelmű. Az utóbbi években a világ nagy elektromosautó-gyárai közül több is csődbe ment.
