A jelzálog-hitelezés ráadásul úgy zsugorodott, hogy közben az államilag támogatott lakáshitelek iránt jelentősen nőtt a kereslet. Az éves adatokra még várni kell, az első kilenc hónapban azonban négyszer annyi szerződést kötöttek a bankok, mint egy évvel korábban, harmincezer ilyen kölcsönt helyeztek ki. A piaci alapú jelzáloghitelek iránt azonban annak ellenére csökkent az érdeklődés, hogy az alapkamat mérséklésével párhuzamosan jóval olcsóbbá váltak ezek a kölcsönök. Az újonnan folyósított lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója a 2012 végi 11-ről tavaly decemberre 8,5 százalékra csökkent.

Ám nem csak a lakáshitelek iránt mérséklődött az érdeklődés, a kilenc százalékkal bővülő gépjárműhiteleket leszámítva a fogyasztási kölcsönöknél is mindenhol visszaesés volt. A legnagyobb arányban a személyi hitelek kihelyezése csökkent, 15 százalékkal. Mindezek eredményeként a háztartások banki tartozása is jelentősen zsugorodott, a 2012 végi 7233 milliárdról 6840 milliárd forintra. Ezen belül a devizahitelek állománya 4054 milliárdról 3691 milliárd forintra csökkent 2013 végére.

Míg a jegybanki alapkamat mérséklése a hitelezésre nem volt érzékelhető hatással, a lakossági megtakarításoknál komoly átrendeződést hozott. A háztartások betétállománya 750 milliárd forinttal, az egy évvel korábbi 7697 milliárdról 6946 milliárd forintra zsugorodott. Ezen belül a devizabetétek összege 1057-ről 900 milliárdra, míg a forintbetéteké 6640-ről 6046 milliárd forintra csökkent. A megtakarítások nagyobb része állampapírba, kisebb része befektetési jegyekbe került át. (H. B.)