A Fenntartható fejlődés bizottsága tegnapi napirendjén a moszkvai Orbán–Putyin-megállapodás szerepelt. A jobbikos Kepli Lajos – akinek pártja „nemzetstratégiai okokból” teljes mellszélességgel támogatja a bővítést és az orosz részvételt – úgy fogalmazott: ők ugyan nem kívánnak beszállni az általa ellenzéki hisztériakeltésnek nevezett antiatomkampányba, ám azt komoly hibának tartják Orbán Viktor részéről, hogy a választások elé időzítette a megállapodás aláírását, és ezzel fegyvert adott a baloldal kezébe. A KDNP-s Aradszky András szerint a frázispufogtatás nem vezet sehová: a bővítési döntés mögött nem politikai szempontok, hanem kőkemény számok vannak, azokról kellene tárgyalni.

– Ezért küzdünk, ezért kérdezünk, ezért perelünk évek óta, hogy ezeket a számokat megkapjuk – kapcsolódott be az érvek ütköztetésébe a Párbeszéd Magyarországért részéről Jávor Benedek. Mint emlékeztetett rá, kikérték az összes megalapozó dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, ám a tárca még azoknak az adatkéréseknek sem tett eleget, amikor az országgyűlési törvényre hivatkoztak, holott a jogszabály alapján egy kormánytag jogszerűen még minősített információt sem tagadhat meg egy képviselőtől. Jávor leszögezte: a 2014–2020-as költségvetési ciklusban az EU több mint ezermilliárd forintos, vissza nem térítendő támogatást juttatna Magyarországnak megújuló- és zöldenergia-beruházásokra, de a paksi projekt árnyékában még az önrészre sem lesz pénz, a zöldáramnak pedig nem lesz helye a piacon.

Erre az állításra ugyanúgy nem kapott érdemi választ, mint a paksi beruházás költségeit, illetve megtérülését firtató kérdésekre: Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a vita egy pontján távozott a teremből, számok említése nélkül, amit az LMP-s Szél Bernadett méltatlannak és felháborítónak nevezett. Ő tette szóvá azt is, hogy a bizottság kormánypárti tagjai folyamatosan légből kapott számokkal dobálóztak az atomenergia alternatívájának számító megújulókról. Jellemző példa, hogy a fideszes Bányai Gábor két-három százalékra tette a hazai megújulóenergia-részarányt, amely Kovács Pál energiaügyi államtitkár szavai szerint a valóságban több mint kilenc százalék, vagyis a bemondott érték bő háromszorosa. Kovács egyébként a vita vége felé azt mondta, hogy az állami MVM elkészítette a szükséges gazdasági számításokat a bővítésről, és azokat kedden a bizottság elé viszik – apró szépséghiba, hogy aznap már a magyar–orosz megállapodásról szóló törvény parlamenti végszavazása lesz.

A testület végül a kormánypártok szavazataival általános vitára alkalmasnak minősítette a törvényjavaslatot. Szél Bernadettnek az atomtörvényhez benyújtott módosítóját –amely a zöldbizottságban lefolytatott előzetes szakmai vitához és a parlament ezt követő eseti, a konkrét beruházás paramétereinek ismeretében meghozott döntéséhez kötné a bővítés megkezdését – a kormánytöbbség leszavazta.