Forint: leesik a tantusz?
A magyar deviza árfolyama pénteken immár elkeserítően – két éve nem látott – gyenge szintre esett, az euróval szembeni jegyzés már átlépte a 314 forintos szintet is, és a várakozások szerint nem valószínű, hogy vissza tud kapaszkodni akár a 300-as szint közelébe is. A héten ugyan bőven érkezik majd a magyar gazdaság állapotát jelző statisztikai adat, ám ezek aligha keltik majd fel a befektetők figyelmét. A piac inkább a jegybankra figyel majd, bár a CIB Banknál azt is hangsúlyozták, hogy elsősorban a globális hangulat, illetve a feltörekvő országok általános teljesítménye és megítélése határozhatja meg a folyamatokat.
Úgy vélik, arra azért van esély, hogy kissé megnyugszanak a piacok, és enyhül a nyomás, a forint árfolyamában és az állampapír piacon is elképzelhető kisebb visszarendeződés. Ám ekkor is szükség van legalább egyértelmű jelzésre a jegybanktól a kamatkilátásokkal kapcsolatban, mert e nélkül „bizonytalan maradhat a magyar eszközök megítélése”. Amennyiben ez együtt jár a romló nemzetközi hangulattal, akkor nem kizárt, hogy a forint euróval szembeni keresztárfolyama újra teszteli a mélypontokat – mondják a CIB-nél.
Európában a figyelem középpontjában azonban az Európai Központi Bank (EKB) és a brit jegybank (BoE) kamatmeghatározó ülése állhat. A brit jegybank az ülést követően minden bizonnyal azt fogja hangsúlyozni, hogy a pozitív reálgazdasági folyamatok ellenére még hosszú ideig nem kerül sor kamatemelésre. Az elmúlt időszakban a növekedés a vártnál nagyobb mértékben gyorsult, a munkaerőpiacon komoly javulás látható (a munkanélküliségi ráta alig magasabb, mint a BoE hétszázalékos küszöbértéke), így nem véletlen, hogy felerősödtek a korai kamatemelésre vonatkozó spekulációk.
Az elmúlt hetekben megszólaló jegybankárok azonban kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy egyelőre nincs itt az ideje a monetáris kondíciók normalizálásának, így a jövő heti ülés üzenete is ugyanez lehet – állítják a CIB Banknál. Hazai szempontból még ennél is fontosabb lesz az EKB csütörtöki kamatmeghatározó ülése. Korábban több tényező is abba az irányba hatott, hogy a következő ülések valamelyikén változtat a monetáris politikán az eurózóna jegybankja.
Mario Draghi elnök két lehetőséget nevesített a január eleji kamatmeghatározó ülést követően, amely lépésre sarkallhatja az EKB-t: az egyik, ha a pénzpiaci környezet romlik, a másik pedig a deflációs veszély erősödése. Mindkettő megtörtént. A rövid futamidejű bankközi kamatok kissé emelkedtek, miközben az infláció januárban az októberben látott négyéves mélypontra csökkent. Ezen túl a Fed likviditáscsökkentése ellenére a továbbra is erős euró szintén a monetáris lazítás irányába mutat, ahogy a változatlanul magas munkanélküliségi ráta is (decemberben 12 százalékon stagnált), és nem szabad megfeledkezni a gazdasági növekedés törékenységéről sem.
A várakozások szerint a kéthetes hitelkamat további, első lépésben 10 bázispontos csökkentése és negatív betéti kamatláb bevezetése mellett előbb-utóbb várhatóan valamilyen eszközvásárlási programot is indít az EKB – vélik az OTP-nél. A legutóbbi kamatdöntő ülést követően Draghi elnök olyan jelzéseket adott, amelyek egy újabb másodpiaci állampapír-vásárlásra fókuszáló programra utaltak. Amerikára tekintve még a héten sem lehet elmenni a Fed múlt szerdai döntése mellett: a várakozásoknak megfelelően folytatta kötvényvásárlási programjának a szűkítését, ezt követően egy nappal a negyedik negyedéves GDP-adat is a konszenzusnak megfelelő, markáns növekedést mutatott.
Ebbe a sorba illeszkedhetnek a pénteken megjelenő, kedvező januári munkaerő-piaci mutatók. Ezt az adatot kiemelten figyelik a befektetők, hiszen az amerikai jegybank döntéseiben meghatározó a jelentősége. – Általános a vélekedés, hogy a decemberi gyenge bővülés után a nem mezőgazdaságban dolgozók állományának változása visszatért a korábbi felívelési ütemhez, és ismét 175–200 ezer többletmunkahely jöhetett létre – jegyezte meg Dunai Gábor, az OTP Bank munkatársa. Nagyobb a bizonytalanság a munkanélküliségi ráta értékével kapcsolatban: a Reuters konszenzusa stagnálást ígér, ugyanakkor az aktívak számának vélelmezhető növekedése és a naptári év elejéhez köthető módszertani váltások miatt könnyen lehet, hogy az index emelkedett januárban.
