Arról azonban mélyen hallgatott: mi tesz a jegybank a rohamosan gyengülő forint védelmében? Pedig a közönség és a sajtó erre lett volna a legkíváncsibb. A nagyívű konferencia alatt –amelyre az osztrák, a francia és a lett jegybank elnöke is ellátogatott, és a török központi bank vezetője is csak a válság miatt maradt távol – az euró árfolyama egészen a 314-es szintig zuhant, majd a kétéves csúcs elérése után zárásra 312 forinton állt meg.

Orbán Viktor az MNB konferenciáján

Matolcsynak több lehetősége is adódott volna a piac megnyugtatására, ám ezekkel nem élt. A jegybankelnök beköszöntőt és zárszót is mondott, ám nem tett utalást a válságra. Helyette a monetáris tanács tagjai közül Gerhardt Ferenc MNB-alelnök és Pleschinger Gyula sietett a forint védelmére. A magyar adatok további kamatcsökkentést indokolnának, de a jegybank figyeli a helyzetet, nem készül hirtelen beavatkozásra, viszont szükség esetén meghozza a megfelelő döntéseket – szólt a magyarázat, ám ez kevéssé hatott a forintra.

Nagyobb beszédet Orbán Viktor mondott, ám ő sem tüzet oltani ment a konferenciára. A forintügyről a reggel a közszolgálati rádióban elhangzott álláspontját ismételte meg. E szerint a kamatpolitika a jegybank belügye. Úgy vélte: a feltörekvő piacok kormányainak távol kell tartaniuk magukat az árfolyam-politikától, feladatuk a stabil pénzhez szükséges gazdaságpolitika megteremtésére szorítkozik.

A kormány két dolgot tehet a forintárfolyam érdekében: stabil gazdaságpolitikát folytat, és rendben tartja a folyó fizetési mérleget, valamint a külkereskedelmi mérleget – jelezte Orbán. Úgy értékelte, feladatukat sikerrel elvégezték, hiszen mindkét mérleg stabil, és többletet mutat, a költségvetési hiány pedig tartósan három százalék alatt van, és ez így marad az idei választási évben is.

Ilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa – tette hozzá. Orbán azonban – Matolcsyhoz hasonlóan – a kormány és a jegybank közötti együttműködés fontosságát is hangsúlyozta. Szerinte az idő túllépett azon a doktrínán, ami a kormány és a jegybank közötti teljes függetlenségről szólt. Régen az volt az elvárás, hogy ha egy miniszterelnök jegybankelnököt lát, menjen át a túloldalra.

Az viszont nem helyes, ha a rossz gazdaságpolitikát jegybanki segítséggel leplezik – húzta alá. A jelenlegi kormány azonban szerinte nem ilyen, s ennek is köszönhető, hogy az utóbbi négy évben Magyarország fantasztikus utat járt be – ha azt nézzük, honnan indultunk. Orbán emlékeztetett arra, hogy a 2008-as válság kirobbanásakor Magyarország volt az első, amely a pénzügyi összeomlás szélére került, s attól a Nemzetközi Valutaalap (IMF) gyorshitele mentette meg. 2010 után az új kormány válaszút elé került: az IMF pénzügyi segítségének fejében felad szuverenitásából, vagy a nemzeti hatáskör növelésével maga lesz úrrá a válságon.

A kormány ez utóbbit választotta, és ez sikerre vezetett. Újjászervezték az országot és növelték a versenyképességet. Orbán elismerte, hogy Magyarország nem védett a válság következményeivel szemben, időnként bizony megbillentik – utalt a forintpiaci helyzetre. Eurócsatlakozásunkról annyit mondott, hogy az nem ideológiai, hanem praktikus kérdés, és akkor jön majd el az ideje, ha a szereplők közötti reálgazdaságban mutatkozó különbség csökken. Osztozott véleményében Matolcsy György, aki hangsúlyozta: természetesen bevezetjük az eurót, hiszen ez az érdekünk, és EU-tagállamként kötelezettséget vállaltunk rá, de előbb fel kell javítanunk a „kis sárga csónakunkat”, hogy hajlandó legyen felvenni minket a nagy anyahajó – utalt az eurózónához legutóbb csatlakozott Lettország jegybankelnökének hasonlatára.

Válságrecept

Orbán Viktor a konferencián hat pontba szedte össze az európai kilábaláshoz és a versenyképesség javításához szükséges, szerinte elengedhetetlen teendőket.

1. Az euróövezet pénzügyi stabilitásának megteremtése. Ez már-már közhelyszámba megy, de nélküle elképzelhetetlen a versenyképesség-javítás. A közös pénz szorosabb együttműködést feltételez a közös politikák összehangolásán keresztül. Közös költségvetés re, közös szociálpolitikára lesz szükség.

2. A külső tagállamok gazdasági szuverenitása. Az euróövezetnek garantálnia kell, hogy a zónán kívüli, saját pénzüket használó tagállamok teljes gazdaságpolitikai szabadságot élvezzenek. A saját viszonyokra szabott, nemzeti gazdaságpolitikai mix kialakításához való szuverén jogot el kell ismerni.

3. Az Európai Unió bővítésének felgyorsítása. A régi tagok „bővítési fáradtságtól” szenvednek, a hátuk közepére sem kívánják az új jelentkezőket. Ezen radikálisan változtatni kell, például a balkáni országok felvételének felgyorsításával. Ha a rendszerváltás után azonnal felvették volna a közép-európai országokat a közösségbe, Európa sokkal felkészültebben nézhetett volna szembe a 2008-as világválsággal.

4. Szabad kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal. Ha az Európai Unió nem lesz erre képes, akkor aligha tudja megőrizni pozícióit versenytársaival szemben. Magyarország mint uniós tagország számára kifejezetten előnyös volna a kereskedelmi lehetőségek kiszélesítése, hiszen külkereskedelmünket 2009 óta 3-7 milliárd euró közötti többlet jellemzi.

5. Az orosz kapcsolat átértékelése. Az orosz kapcsolatok újrarendezése érdekében az antikommunista megközelítést háttérbe kell szorítani. Ehelyett pragmatikus alapokon szükséges „újratervezni” az EU és Oroszország viszonyát. Energiaforrásaikat optimálisan be kell illeszteni az európai vérkeringésbe.

6. Amerikai színvonalú energiaárak. Az Egyesült Államokban kétszer-háromszor olcsóbb a gazdaság szereplői számára az energia, ami hatalmas versenyelőnyt jelent. De az energiaforrásokban nem dúskáló Kína, valamint Oroszország is jócskán Európa előtt jár e tekintetben. A cél: amerikai szintre levinni az energiaárakat, mivel a politikai stabilitás, a fejleszthető tudás és munkaerő mellett az olcsó energia a harmadik legfontosabb versenyképesség-javító tényező.

Van még mozgástér?

Jól tette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénteki konferenciáján nem kívánta minősíteni a forintárfolyam és az alapkamat alakulását – mondta egybehangzóan Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője és Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője. Matolcsy György is csak rontott volna a helyzeten, ha pénteken a piacok megnyugtatása érdekében esetleg a jegybanki politika változására, lehetséges kamatemelésre utalt volna – amire olyan sokan számítottak. Ezzel az elnök azt jelzi, hogy a jegybank egyelőre nem aggódik a forint miatt, vagyis gyengülhet még az árfolyam. A rezsicsökkentés miatt inflációs szempontból a gyengébb forint nem jelent ugyanis problémát, van még mozgástér. (Á. A.)