A jegybankelnök és a kormányfő akár el is dönthetik a forint sorsát.

A nemzetközi hírportálok, pénzügyi elemzőházak már a magyar valuta összeomlásáról beszélnek ugyanis annak kapcsán, hogy a forint tegnap elérte kétéves mélypontját. Az amerikai jegybank előzetesen vártnak megfelelő szerda esti döntése (az eszközvásárlási program havi keretét újabb tízmilliárd dollárral szűkítették) a feltörekvő piacokon kisebbfajta pánikot okozott csütörtök reggel. A forint már éjszaka gyengülni kezdett, majd tegnap délelőtt újabb kétéves mélypontra küldte a hír: délelőtt a 312-es szint felett is járt az euróárfolyam. Délután aztán erősödött a forint, az amerikai gazdaság negyedik negyedéves bővüléséről szóló kedvező adat (3,2 százalékos növekedés) optimistább hangulatot adott a kereskedésnek mindenütt a világon. Így estére a 309-es szint környékén kereskedtek a magyar valutával. De ez nem jelenti azt, hogy túl lennénk a nehezén.

Az árfolyam sorsa továbbra is élénken foglalkoztatja az elemzőket, Magyarország vezető hír, miután a feltörekvő piacok közül az elmúlt időszakban a forint veszítette a legtöbbet a dollárral szemben. Általános vélemény, hogy a jegybanki kommunikáción is lenne mit javítani: kevesebbet kellene hivatkoznia az inflációkövetésre, többet a piaci folyamatok szoros nyomon követésére – vagyis lebegtetni kéne legalább a kamatemelést. A kérdés, hogy meddig esik még az árfolyam, hajlandó-e a jegybank kamatemeléssel megállítani a zuhanást, és ha igen, mikor.

A legvadabb előrejelzést a Société Generale francia nagybank szakértői fogalmazták meg, ők a 330-as szintig látják gyengülni a forintot. Jegybanki forrásaik szerint az MNB még ezt az árfolyamot is tolerálná – jegyzi meg a Portfolio. A bankház érvelése szerint a választások előtt nem is akarnak kamatot emelni Budapesten.

A Buda-Cash elemzői szerint nem a kamatemelés, hanem egy esetleges 320-as euró okoz nagyobb anyagi veszteséget az ország számára, s ezzel a politikusok is tisztában vannak. S bár a spekulánsok ellen vívott harc sikereként lehetne feltüntetni a forint erősödését, a brókercégnél az ezzel ellentétes forgatókönyv megvalósulását valószínűsítik. Az euróárfolyam tízforintos hirtelen csökkenése őket is meglepte, s ha a szokásos recept érvényesül, azaz a gyors gyengülést hosszabb nyugalmi időszak követi, akkor a következő heteket-hónapokat bőven 300 forint feletti árfolyam jellemzi majd. Tóth Gergely vezető elemző szerint a 310–320-as sávban vethet horgonyt az euró a közeljövőben, de a nemzetközi hangulat javulása esetén alkalmasint a 300-as szint alá is benézhet a kurzus.

Az MNB nem feszítheti tovább a húrt, innen már nem szabad tovább csökkentenie az alapkamatot, azaz meg kell állnia a 2,85 százaléknál – legalábbis az utóbbi napok negatív folyamatai ezt húzzák alá –, figyelmeztet Tóth Gergely, aki sem értelmét, sem hozadékát nem látja a további 5-10 bázispontonkénti esetleges kamatvágásoknak, szerinte fölösleges ezzel támadási felületet adni a forint ellen spekulálóknak. A régióban irányadó 2,5 százalékos lengyel kamatszint elérése illuzórikus, egyébként is Varsóban már leálltak a kamatcsökkentésekkel – tette hozzá. A londoni Cityben sem beszélnek már 2,5 százalékos magyar kamatról, a legutóbbi elemzői kommentárok szerint leállhat a kamatvágásokkal a jegybank, de emelést azért senki sem vár Matolcsy Györgytől, már csak presztízsokokból sem.

A piacon egyébként már javában árazzák a kamatemelést: a határidős ügyleteknél április végére 3,4-3,6 százalékos rátával számolnak. Azaz 60-70 bázispontos emelést vár vagy próbál kikényszeríteni az MNB-ből a piac. Nem lesz egyszerű, tegnap ugyanis semmilyen értékelhető fejlemény nem érkezett a jegybank háza tájáról, csupán Gerhardt Ferenc monetáristanács-tag közölte a Porfolióval, hogy nincs mit hozzátennie Matolcsy György szerdai, a kamatcsökkentések folytatását kilátásba helyező beszédéhez.

Pedig volna mire reagálni. Tegnap már az állampapírpiacokon is kitört a láz: eltűnt a kereslet és megugrottak a hozamok. Az utóbbi időben tapasztalt erős befektetői érdeklődés, túljegyzés és csökkenő hozamok ezúttal nem jellemezték az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aukcióját. A 12 hónapos papírok iránt gyenge volt a kereslet, a felkínált 50 milliárd forintnyi kötvényre 50,5 milliárd forint értékben érkezett ajánlat. A vártnál magasabb hozamok miatt az ÁKK végül mindössze 35 milliárd forint értékben fogadott be ajánlatot.

A papírokért kínált legalacsonyabb hozam 3,15 százalék volt, míg a legmagasabb befogadott ajánlat 3,67 százalékról szólt. Az állampapírokat végül 3,51 százalékos átlaghozam mellett sikerült értékesíteni. Ez 67 százalékpontos emelkedést jelent – ez is mutatja, milyen lépésre vár a piac a jegybanktól.

Tóth Gergely szerint ez is aggodalomra ad okot, mivel eddig az éppen esedékes forintgyengüléseket nem követte jelentősebb hozamemelkedés az állampapírpiacokon. Most azonban megtört a trend, és kezdenek elszabadulni a hozamok. Ez az adósságfinanszírozás szempontjából meglehetősen kedvezőtlen fejlemény. A magyar papírok vonzerejét mindenképpen fenn kell tartani – tette hozzá az elemző.

árfolyam, euró