Az amerikai jegybank szerdai döntése – amely szerint csökkentik a havi kötvényvásárlási programjuk keretösszegét – azonban két oldalról is nehezíti az újabb hitelszerzést. Ez magával hozta a hosszú lejáratú amerikai államkötvények hozamemelkedését. (Ez a magyar hitel árát is növeli, hiszen ezek jelentik a referenciát.) Igaz, a kötvények ára a Fed-döntés hatására csak minimálisan nőtt. Nagyobb gond a pénzpumpa mérséklésével kialakuló finanszírozási probléma, hiszen a feltörekvő országoktól, a nem eléggé biztonságos papírok kibocsátóitól nagyobb felárat (kamatemelést) követel a piac.

Éppen ez csalt több országot is a devizakötvény-piacra. Szlovákia és Lengyelország is lecsapott az általa megfelelőnek vélt pillanatra az elmúlt hetekben. Magyarországon azonban ez csak terv maradt. Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elnöke a bécsi Euromoney konferencián a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy nem zárható ki januárban egy magyar devizakötvény-aukció. Ám ebből végül nem lett semmi.

– Most valóban jó lehetőség lett volna a saját kötvénykibocsátásunkat lebonyolítani – mondta a Népszabadságnak Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezetési elemzője pedig „nem nagyon érti”, miért nem lépett a piacra az ÁKK. Hangsúlyozták azonban azt is: a finanszírozási szükséglet nem teszi ezt feltétlenül szükségessé.

Szerdán ugyan vissza kellett fizetni közel egymilliárd eurónyi hitelcsomagot, erre azonban a tavaly novemberi devizakötvény-kibocsátás fedezetet nyújtott. Akkor az ÁKK egy kétmilliárd dolláros aukciót hozott tető alá. Ezt megelőzően Borbély László András, az adósságkezelő általános vezérigazgató-helyettese a kibocsátást taktikai okokkal magyarázta, mondván: így a befektetők nem tudták felsrófolni a hozamokat, mint tehették volna akkor, ha a kibocsátásra a határidőhöz közel, jelesül januárban kerül sor. Vagyis a mai egymilliárd dolláros kötelezettség miatt nem voltunk kényszerhelyzetben. Ahogy Gabler fogalmazott ezzel kapcsolatban: a novemberi lépés jó ötlet volt. (Igaz, a pánik uralta piacon voltak, akik hitelt adtak annak a nem megalapozott pletykának, hogy Magyarország nem fizetett határidőre – átmenetileg állítólag ez is szerepet játszott a hazai valuta szerdai esésében.)

Csakhogy nem ez az egyetlen lejáró, nagyobb devizakölcsön az idén. Az ÁKK már korábban közölte: az idén 5,4 milliárd euró devizahitelt kell az államnak visszafizetnie. A következő nagy tétel pedig májusban fut ki, akkor egy 500 millió fontos csomagot kell törleszteni, míg július végén szintén egy egymilliárd eurós kölcsön jár le. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szerdai visszafizetés kapcsán arról beszélt: a májusban lejáró 500 millió fontos követelés kifizetésére is fedezetet nyújt a novemberi kötvény. A júliusi lejáratról azonban nem beszélt. Ugyanakkor az is tudott: az ÁKK az idén a kifutó devizahitelek finanszírozásához 3-3,5 milliárd euró közötti devizaalapú piaci forrásbevonást szeretne végrehajtani. Vagyis a kötvénykibocsátásra szükség van, s „taktikai okokból” ezt akár most januárban le is zavarhattuk volna.

Móró Tamás úgy vélte, az állami adósságkezelő szervezetnél vélhetőleg abban bíznak, hogy az amerikai döntések nyomán sem lesz nagy hozamemelkedés. Ezt talán azért is sikerül elkerülni, mert a befektetők a fizetési mérleget figyelik, s ebben nem áll rosszul Magyarország. Gabler Gergely azért ehhez hozzátette: ha nincs a török affér, akkor a héten vagy a jövő héten alighanem hallottunk volna a magyar kötvénykibocsátásról. Ezzel együtt szintén azon a véleményen van, hogy azért nem maradtunk le a lehetőségekről. A Fed ugyan szűkíti a piacra pumpált forrásait, ám ne feledkezzünk meg arról, hogy a japán jegybank is egy hasonlóan gigantikus programot visz, vagyis lesz likviditás a piacon. Ráadásul arra is van esély, hogy az Európai Központi Bank (EKB) is monetáris lazítást hajt végre, ez az eurózóna, s ezzel együtt Magyarország helyzetét is javíthatja. Ez ismét kedvező környezetet jelentene, bár van kockázat is: Mario Draghi terve elbukhat a német ellenálláson.

A lejáró kötelezettségek miatt tavaszig szinte biztosan kilép a piacra az ÁKK – hangsúlyozta Gabler. Az év második fele rosszabbnak ígérkezik, ha most nem, akkor addigra az amerikai likviditásszűkítés miatt el fognak fordulni a kockázatosabb területektől a befektetők.