A török belpolitikai életet átható korrupciós botrányok, a gazdaság gyengébb teljesítménye és a magas infláció miatt egyre forróbbá vált a talaj a befektetők lába alatt, az országkockázati felár (CDS) három hét alatt 220-ról 270 bázispont fölé szökött, a líra pedig közel húsz százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest.

A török jegybank azonban egészen keddig inkább külső szemlélőként követte az eseményeket, múlt heti ülésén sem kelt kamatemeléssel a líra védelmére, inkább piaci intervencióval próbált élni, de a devizatartalékból elfüstölt kétmilliárd dollárral nem ért el eredményt. Hétfőn azonban másnap estére, piaczárás utánra összehívták a monetáris tanács rendkívüli ülését, amelyen minden bizonnyal meglépik, amit elvár tőlük a piac: azaz radikálisan, akár 300 bázisponttal emelik a jelenleg 7,75 százalékon álló rátát. A Reuters konszenzusa időközben 225 bázispontra szelídült, azaz kereken tízszázalékos új alapkamatot várnak.

Napközben Erdem Basci jegybankelnök is igyekezett erőt mutatni, kemény fellépést ígérve az infláció felgyorsulásának megakadályozására. Basci ismertette a friss inflációs jelentés számait, s közvetve utalt arra, hogy kamatemelésre kényszerülhetnek a januári inflációs ugrás láttán. Szavaira a líra egészen a 2,26-os szintig erősödött a dollárral szemben. Hétfőn a kurzus 2,41-nél történelmi rekordot állított fel, holott a líra az évet 2,15-ről indította. A lépésről lapzártánk után döntöttek, kamatemelést vár a piac, bár a kormány erős politikai nyomás alatt tartja a jegybankot, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök többször is arról beszélt, hogy kamatemeléssel a spekulánsok malmára hajtanák a vizet. Basci viszont kedden síkraszállt a jegybank függetlensége mellett, azt ígérve, szakmai alapon határoznak majd.

Ezt tették délelőtt az indiai jegybank (RBI) döntéshozói: váratlanul kamatot emeltek, hogy megakadályozzák a rúpiagyengülést és gátat vessenek az egyre magasabb inflációnak. Négy hónap leforgása alatt most harmadszor emeltek kamatot, ezúttal 25 bázisponttal kerek nyolc százalékra növelve az irányadó rátát. A befektetőket is meglepte a döntés, különösen azután, hogy decemberben valamelyest enyhült az inflációs nyomás. A jegybankot a magas infláció mellett a lassuló gazdasági növekedés is aggasztja. Három éve még 9,4 százalékos volt a növekedési tempó, ám az RBI szerint a márciussal véget érő indiai költségvetési évben csak 4,6 százalékkal bővül majd az indiai gazdaság (öt százalékról módosították lefelé a prognózisukat). Raghuram Rajan jegybankelnök szerint azonban rövid távon az infláció sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint a növekedés lassulása, mivel a legszegényebbeket érinti súlyosan, emellett a fogyasztást is visszaveti.