Mint Wheeler elmondta, még több találkozóra lesz szükség, hogy minden kérdést tisztázzanak. További dokumentumokat várnak Budapesttől, hogy az auditorok pontosan meg tudják állapítani, mekkora és milyen mértékű lehet a probléma. Mint ismeretes, az Európai Bizottság felfüggesztett bizonyos uniós forrásokat, mert felmerült a gyanú, hogy bizonyos pályázatok kiírásánál diszkriminatív lehet az a feltétel, amely előírja, hogy az adott útszakasz 50 kilométeres körzetében vagy az adott megyében aszfaltkeverő gyáregységgel kell rendelkeznie a szerződő cégnek. Ha a gyanú megerősítést nyer, akkor a bizottság az érintett szerződések értékének akár 25 százalékát is visszatarthatja (és más projektekhez csoportosíthatja át), de ez alku tárgya. A szóvivő szavaiból arra lehet következtetni, hogy még ez az alkufolyamat sem kezdődött meg. A magyar állandó képviselet tájékoztatása szerint Budapest válaszolt a felvetésekre, ezt vizsgálják most Brüsszelben, a viszonválasz február közepéig készülhet el.

Egyelőre pontos lista sincs arról, mely beruházások lehetnek érintettek. Az előzetes becslések szerint hozzávetőleg hetven, 2007 óta kiírt útépítésről lehet szó. Lapunk úgy tudja, az illetékesek most vizsgálják a lehetséges projektek közbeszerzési eljárásait. A hírek szerint a szakértők néhány olyan beruházást már megjelöltek, amely esetleg vitákra adhat okot. A nagyberuházások sorában a többi között indexre kerülhetett a 445-ös főút Kecskemét északi elkerülő szakasza, az M3-as Nyíregyházát Vásárosnaménnyal összekötő kilométerei, valamint az M85-ös Győr–Enese közti pályája. Listán köthet ki az M86-os Szeleste–Hegyfalu, az M43-as Makó és Csanádpalota közti szakasza. És hírbe hozhatják a 338-as főút Nyíregyháza nyugati, a 26-os Miskolc északi és a 8-as főút Székesfehérvár nyugati elkerülőjének harmadik ütemét. Mint ahogy lehet majd tárgyalni a 86-os főút Nádasdot, illetve a 62-es Seregélyest elkerülő munkálatairól is.

Mások úgy tudják, a brüsszeli vizsgálódás elérheti a Magyar Közút Nonprofit (MK) Zrt. regionális operatív programjaiban megvalósított beruházásainak egy részét is. Akárhogy is, egyelőre csak találgatni lehet, hogy mennyibe kerülhet, ha az EB elmarasztalja hazánkat. A kormányzati vélekedések szerint jogosan egyetlen forint támogatást sem kérhetnek vissza Brüsszelben, a legmagasabb büntetés azonban akár a 170 milliárd forintot is megközelítheti.

Megkaparták az aszfaltot