Tegnapi sajtótájékoztatóján Cornelia Coman elmondta, hogy a szerzési jutalékok korlátozása miatt az ügynökök már kevésbé érdekeltek a toborzásban, s ezért összességében stagnál az önkéntes magán-nyugdíjpénztári szektor, a taglétszám tavaly tovább mérséklődött (a Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint a tavalyi harmadik negyedév végére az egy évvel korábbihoz képest 27 ezerrel 1,2 millió főre), így elkerülhetetlen, hogy felvásárlásokkal, összeolvadásokkal csökkenjen a szolgáltatók száma. A folyamatból az ING sem maradhat ki, a csoport vizsgálja a stratégiai lehetőségeket – tette hozzá.

Összeolvadásokra, felvásárlásokra számít a vezérigazgató a magánnyugdíjpénztáraknál is. A szektor átalakítása előtt tevékenykedő 19 kasszából mostanra mindössze öt maradt (az AXA, a Budapest, az ING, az MKB és a Szövetség), ez a kör pedig szerinte még az idén tovább csökken a mára 60 ezerre zsugorodó taglétszám, de leginkább a működésre fordítható költségek alacsony szintje miatt. A szakma kezdeményezésére a korábbi felügyelet (a tavaly október elsejével megszüntetett Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) azt javasolta a kormánynak, hogy a magánnyugdíjpénztárak alakuljanak át önkéntes kasszává. Ezzel meg lehetett volna őrizni az addig összegyűlt megtakarításokat, de a kormány nem támogatta az elképzelést – mondta Cornelia Coman.

Ahogy nem jutott túl a kormányon a Nemzetgazdasági Minisztérium elképzelése sem. Mint arról korábban beszámoltunk: a szaktárca tavaly ősszel azt javasolta, hogy a magánnyugdíjpénztárak a jelenlegi 0,9 százalékkal szemben tagdíjbevételeik 2,5 százalékát fordíthassák működésük finanszírozására, míg a vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadásokra a további 0,2 százalék helyett 0,4 százalékot költhessenek.

Ez elvileg már elég lehet a stabil, kiszámítható működéshez, különösen, hogy a tagdíjat nem fizető tagok esetében ezt az összeget a hozamból, vagyis abból a nyereségből is le lehetne vonni, melyet az addig felhalmozott megtakarítások fialtatásával termel a kassza. A magánnyugdíjpénztárak ugyanis azért mennek sorra tönkre, vagy kényszerülnek összeolvadni egymással, mert a működésükre fordítható források mértékét annyira alacsony szinten határozták meg, hogy az önmagában nem elég a tevékenység finanszírozására.

Míg a pénztárak jelenleg visszaszorulóban vannak, a biztosítási piacnak új lendületet adhat, hogy idén január óta a nyugdíj-előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjbiztosítás mellett a nyugdíjcélú biztosítások után is jár a 20 százalékos, évi legfeljebb 130 ezer forintos adójóváírás. Az életbiztosítással foglalkozó szolgáltatók nagy része, így az ING is már előállt saját konstrukciójával, és hamarosan a többi biztosító is piacra dobja termékét. A biztosítók arra számítanak, hogy megtakarítási célú termékek között már az idei értékesítésekben is jelentős szerepet kaphatnak a nyugdíjbiztosítások. Az államilag támogatott nyugdíjbiztosítás abban különbözik az egyéb, megtakarítási jellegű életbiztosításoktól, hogy csak akkor fizet, ha az ügyfél nyugdíjjogosultságot szerez, vagy ha eléri azt a korhatárt, amely a szerződés megkötésekor a nyugdíjba vonuláshoz kellett. Emellett a biztosítás a szerződő halála, illetve legalább 40 százalékos rokkantsága esetén is kifizeti az addig felgyűlt megtakarítást.

A nyugdíjcélú megtakarítások növelésére szükség is van, az európai népesség, így a magyar is folyamatosan öregszik, így egyre kevesebb aktív befizetéseiből kell egyre több nyugdíjas részére állami nyugdíjat fizetni. A nyugdíjaskori változatlan életszínvonal ezért csak öngondoskodással érhető el – hívta fel a figyelmet az ING vezérigazgatója. Cornelia Coman idézte az Európai Unió Magyarországra vonatkozó előrejelzését: jelenleg a magyar átlagpolgár utolsó fizetésének 83 százaléka a nyugdíj, 2050-ben már csak 65,5 százaléka lesz, mivel a 65 év feletti korosztály aránya a mai 20 százalék alattiról 26 százalékra emelkedik. A 225 ezer forintos bruttó átlagbér után jelenleg 124 ezer forint a nyugdíj, amely – változatlan átlagbért feltételezve – 2050-re 98 ezer forintra csökken. Ehhez képest – a GfK Hungária és az ING közös felmérése szerint – az aktív korúak mindössze negyede takarékoskodik nyugdíjas korára.