Pénztárgépátállás: Kasszacsalást sejt a hivatal?
Azt, amelyet november 26-án adott meg. Az Alt Cash Kft. így ma nem rendelkezik egyetlen engedélyezett géppel sem, hiszen tavaly ugyanez történt a 270-es gépükkel is, akkor is az aktuális határidő előtt bő egy héttel. A cég több mint 80 ezer megrendelést söpört be az átállási kampányban, így most több tízezer kereskedőnek egyetlen hete van új gép rendelésére. Ha hó végéig nem lesz működő online kasszájuk, bukják az ötvenezer forintos állami támogatást. Vélhetőleg az NR–300-asból már sok működik élesben, ezek a kereskedők valószínűleg a gép teljes vételárát elbukták. Lapzártánkig a NAV nem tudta megmondani, hány ilyen kassza van bekötve a rendszerbe. Nem tudtuk meg, mi történik a koreai gépet már üzemeltető kereskedőkkel, megbírságolják-e őket egy ellenőrzés során? Nem derült ki, jogosult-e az állami támogatásra az, akinek az Alt Cash már leszállította a gépet?
A NAV mindössze annyit tud, hogy csaknem 28 ezer gépet kapcsoltak rá eddig a NAV szervereire a 120-140 ezerből. Tehát mintegy százezer pénztárgépet a jövő héten kellene üzembe helyezni ahhoz, hogy az üzemeltetőik megkaphassák a támogatást. Mindez aligha lehetséges. A rendelet szerint bizonyos feltételekkel február 28-ig igénybe lehet venni a támogatást. A kiskasszásoknál ez az, hogy 2013. október 1-je előtt leadták a megrendelésüket. Figyelembe véve, hogy januárban eddig húszezer gépet helyeztek üzembe, még a február végi határidő is meglehetősen kétséges. (December végén 8000 üzembe helyezett kasszát regisztráltak.)
Az Alt Cash kasszáinak története meglehetősen rejtélyes, a forgalmazó és a hivatalok eljárásának, amely az átláthatóság követelményének a legkisebb mértékben sem felel meg, sok tízezer kiskereskedő issza a levét. Anyagi veszteség közvetlenül, s a bizonytalanság miatt is éri őket. Tavaly októberben az MKEH nagy hirtelen függesztette fel a 270-es pénztárgéptípus forgalmazási engedélyét arra hivatkozva – amit korábban elhallgatott a kiskereskedők elől –, hogy addig is csak hiánypótlási feltétellel kapta meg azt, s a hiánypótlásnak a cég nem tett eleget. Akkor több tízezer kiskereskedő azon dilemmázhatott, hogy elbukja-e a befizetett 25 ezer forint körüli előleget és vásárol drágább gépet, vagy kockáztat, hogy a határidőig mégis zöld utat kap a koreai gyártmányú kassza. Akkor kapta meg a most visszavont engedélyét a 300-as. A forgalmazó taktikája szerint bármelyik gépet is rendelte meg a kereskedő, azt fogja leszállítani, amelyiknek van engedélye. A kettő közül a 300-as volt drágább és nagyobb tudású.
Miközben az MKEH az Alt Cash gépeket vizsgálta, a cég a rendőrség látókörébe került. Úgy tudni, hogy december elején rendőrök házkutatást tartottak az Alt Cash telephelyein, ahol lefoglalták az egyik gép prototípusát. Információink szerint a rendőrök nem a cég ellen nyomoztak. A házkutatás nem sokkal az után történt, hogy a Jobbik – lapunk cikke nyomán – feljelentést tett a „pénztárgépmutyi” ügyében azzal a gyanúval, hogy az Alt Casht szándékosan próbálják kiszorítani a piacról. A hírek szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódott a cég reklámjai miatt. (A versenyhatóság 2011 és 2013 között is folytatott eljárást velük szemben, ám nem állapított meg jogsértést.)
Az MKEH most amiatt vonta vissza a 300-as pénztárgép forgalmazási engedélyét, hogy a gépbe beépített adóügyi ellenőrző egységben (AEE) olyan rejtett funkciót fedeztek fel, amivel a NAV és a gép közti online kommunikáció befolyásolható. A hivatal büntetőjogi következményeket is felvillantó megállapítása azért különös, mert ezt a modellt nyár óta tesztelték, a hivatal információink szerint három független szakértő véleményét is kikérte – egyikük sem észlelte ezt a problémát. Az adóügyi egységet a Videoton gyártotta, illetve szerelte be a pénztárgépekbe. A cég – amely az Alt Cash fejlesztőpartnerének a megrendelésére végezte az elektronikai egységek gyártását – megdöbbenésének adott hangot, leszögezve, hogy az együttműködésük mindvégig korrekt volt a társasággal, és semmiféle csalásra utaló jelet nem fedeztek fel. Igaz, az AEE teszteléséhez és a programozáshoz sem volt közük.
Az MKEH lapzártáig nem válaszolt kérdéseinkre sem. Pedig nem lényegtelen, hogy a hivatalnál tett-e bárki büntetőfeljelentést azt tisztázandó: ha a cég gépei tényleg csalásra adnak lehetőséget, hogyan kaphatott a hivataltól korábban forgalmazási engedélyt? Érdekes részlet az is, hogy a hivatal kész-e megtéríteni azon kereskedők kárát, akik a hibás engedélyezési eljárás vagy a hiányos tájékoztatás miatt ültek fel az Alt Cash ajánlatának, s most futhatnak a pénzük után. Az Alt Cashnek tizenöt napja van fellebbezni a döntés ellen. Kérdéseinkre a cég nem válaszolt, a Facebookon azt közölte, hogy őket a hivatal nem értesítette az engedély visszavonásáról. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) immár arra biztatta a kiskereskedőket, hogy minél előbb bontsák fel a szerződésüket a két koreai gépet terítő céggel.
