Büntetést kapott az állam
A per a jogalkotással okozott kár megtérítése miatt indult hivatalosan, ám a követelt összeg is jelzi: nem erről van szó. A Demján Sándor elnökölte OTSZ maga 29,4 millió forintot kért kártérítésként, a magánszemélyként hozzá csatlakozó egyik felperes pedig 54 ezer forintot – tehát nem a pénzről szól ez az eljárás.
Mint dr. Lohn Balázs, a felperes képviselője el is mondta: tisztában vannak a jogalkotással okozott kárral kapcsolatos bírói gyakorlattal (alapesetben nincs esély ilyen pert nyerni), ám úgy gondolják, példa nélküli az az eset, hogy egy törvénnyel államosítanak. A kereset egyébként maga inkább az ideiglenes intézkedésekről szólt. Tulajdonképpen azt kérték a bíróságtól, hogy tiltsa meg az új jogszabály végrehajtását minden érintett szereplőnek (például, hogy az új integrációs szervezet beleszólhasson a takarékszövetkezetek életébe, vezetésébe), és forduljon maga is az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz az ügyben.
Az ideiglenes intézkedésre szóló kérelmet azonban a bíróság már január 17-én elutasította, és a pénteki tárgyalást is csak két dolog húzta el: egyrészt a sajtó jelenléte miatt dr. Bene Lajos bíró kérte az iratok ismertetését, másrészt az állami szervezetek némileg késve adták elő a védekezésüket. Az ellenkérelem ugyanis – bár december vége volt a határidő – csak a tárgyalás előtt két nappal, január 22-én érkezett meg, alig volt idő átnézni. Dr. Kende Tamás, az államot képviselő ügyvéd leginkább azzal érvelt, hogy nincs helye kártérítésnek, a részvényátruházást a takarékszövetkezetek közgyűlésen szavazták meg (a felperesek szerint nem volt más választásuk, hiszen ha ellenállnak, a működési engedélyüket kockáztatják, és bukják a maradék vagyont is), kaptak pénzt is az irányítási jog elvesztéséért cserébe (136 milliárdot a szektor javítására utalt át az állam). Ráadásul – szólt a jogászi érvelés – azok az uniós jogszabályok, amelyekre hivatkozott az OTSZ képviselője, részben nincsenek már hatályban, részben pedig itt nem alkalmazhatók. Az ellenkérelem késését azzal indokolta: az államnak a jogi képviselő kiválasztásához és megbízásához idő kellett – elnézést is kért. De nem úszták meg ennyivel. A bíró minden állami alperest 200 ezer forint büntetéssel sújtott (összesen 1,2 milliós bírságot szabott ki), de –miután az OTSZ képviselője a megadott szünetben sem tudott válaszolni a védekezésre (pedig abban a bíró szerint váratlan nem volt) – végül április közepére halasztotta el a tárgyalást. Igaz, az ügy akkor már kevésbé lehet érdekes, hiszen addigra a Takarékbankot akár el is adhatják. Mint ahogyan a gyors lezárásért láthatóan minden elkövető dr. Bene Lajos fogalmazott: addigra az ügy elveszíti kiemelt jelentőségét.
