A pénzintézetnél kérdésünkre elmondták, hogy Szász Károly az üzleti területért felelős vezérigazgató-helyettes lesz. A poszt betöltése felügyeleti engedélyhez kötött, a folyamatot a Széchenyi Bank elindította, jelenleg az MNB jóváhagyására várnak.

A korábbi PSZÁF-törvény szerint a felügyelet vezetői távozásukkor hathavi bérükre, valamint hathavi keresetüknek megfelelő végkielégítésre – összesen tehát egyévi jövedelmükre – jogosultak, viszont fél évig nem helyezkedhetnek el olyan Magyarországon működő gazdasági társaságnál, amely a felügyelet alá tartozó tevékenységet végez. Ez a megkötés állt Szász Károly és a Széchenyi Bank esetében is, csakhogy a felügyelet megszűnéséről – egyebek mellett – rendelkező, tavaly ősszel elfogadott új jegybanktörvény október elsejével hatályon kívül helyezte a PSZÁF-törvényt.

A végkielégítés azonban ettől még járt, a jegybanktörvény értelmében ugyanis a PSZÁF-vezetők, így Szász Károly megbízatása szeptember 30-ával szűnt meg, végkielégítésüket pedig az ezt megelőző napon, egy összegben kapták meg. Másnap, október elsejével vesztette hatályát a PSZÁF-törvény és azzal együtt az elhelyezkedésre vonatkozó megkötés. Így a jogszabályok értelmében Szász Károlynak ki kellett fizetni az éves keresetének megfelelő összeget, majd a volt elnök minden további nélkül kereshetett új állást. A Széchenyi Bankot Töröcskei István alapította, a jelenlegi kormányoldalhoz kötődő üzletember 2011 óta az Államadósság Kezelő Központot irányítja vezérigazgatóként. A pénzintézetben tavaly nyáron szerzett 49 százalékos részesedést a magyar állam, a fennmaradó rész, vagyis a többség továbbra is Töröcskei István érdekeltségébe tartozik. A kisbankok közé tartozó Széchenyi Bank nemrég azzal került be a hírekbe, hogy – lapinformációk szerint egyeurós – ajánlatot tett a magyar Raiffeisenre. Az üzletből végül nem lett semmi, az osztrák anyabank úgy döntött, nem adja el magyar érdekeltségét.

Szász Károly