A meglepetés erejével
A testület ülésein 2012 augusztusa óta sorozatban tizennyolcadik alkalommal vágtak kamatot, ezúttal 15 bázispontnyit, amivel az eddigi 3 százalékról 2,85 százalékra módosult az irányadó ráta. A döntés valahol az arany középutat jelenti, hisz az eddigi 20 bázispontos lépésekről lassított ugyan az MNB, de az elemzők többségének 10 bázispontos jóslatán meglepetésre túllőtt.
Az ülésről kiadott közlemény megerősíti a tanács egy hónappal ezelőtt ismertetett új álláspontját, miszerint óvatosan, a külső körülmények figyelembevételével, kisebb ütemben folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus. És folytatódni is fog, efelől szemernyi kétségük sincs az elemzőknek. Balog Ádám MNB-alelnök egy hete a 2,5 százalékos szintet sem tartotta elérhetetlennek – a nemzetközi befektetői kockázatvállalás alakulásának függvényében.
A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a választások közeledte nem befolyásolja az MNB monetáris politikáját, kamatcsökkentések tavasszal is lesznek, ezzel nem fognak témát szolgáltatni az ellenzéknek. A növekedési hitelprogram feltételeinek további enyhítésével és az eredmények propagálásával közvetve azért beszállhat a kampányba a nemzetgazdasági miniszterből jegybankelnökké előlépett Matolcsy György vezette intézmény.
A lényeges döntéseknek azonban nem érzelmi alapon, hanem a számok mérlegelése alapján kell megszületniük a jegybanknál. A számok pedig azt támasztják alá, hogy maradt mozgástér a kamatvágásra. Az infláció alakulása ebből a szempontból biztató, hiszen a decemberi 0,4 százalék után a beharangozott újabb rezsicsökkentésekkel tartósan kordában lehet tartani az árakat.
A 1,5 százalék körüli idei átlagos pénzromlási ütemet feltételezve pedig, a forint reálkamata is egy százalék környékén maradhat, azaz nem veszít jobban vonzerejéből, mint a többi feltörekvő piaci deviza. (Megjegyzendő, hogy a kormány 2,4, az MNB 1,3 százalékos inflációval számol 2014-re.) Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmünket, hogy a piaci áremelkedés valós szintjét legplasztikusabban leíró maginfláció az elmúlt fél év során folyamatosan csökkent, értéke 1,8-ről 1,1 százalékra süllyedt.
Az adóemelésektől, az idényáras termékek árváltozásaitól és az olyan egyszeri hatásoktól, mint a rezsicsökkentés megtisztított árindex arra utal, hogy keresleti oldalról nem nehezedik nyomás az inflációra. Azaz a bérek növekedése inflációs szempontból tűréshatáron belül maradt, a vállalkozások áremelési kísérletei pedig a gyenge, igaz, lassan erősödő kereslet miatt egyelőre elbuknak. Nem mindig lesz ez így: a fogyasztási boom elkerülhetetlenül beindul, s magával húzza majd az árakat, hajtja az inflációt.
Amennyiben ez megtörténik, és a befektetői hangulat külső hatásra hirtelen megromlik, akkor jelentős, azonnali kamatemeléssel tudja csak stabilizálni az árfolyamot az MNB, és ezzel az eddigi eredményeket rögtön más megvilágításba helyezi. A nemzetközi helyzet azonban nem fokozódik, a viszonylagos nyugalmat az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed sem szándékozik megzavarni, erre utal, hogy az immár havi 75 milliárd dolláros likviditásbővítő programjából csak lassan száll ki, időt hagyva a piacoknak az alkalmazkodásra.
A forint kamatprémiuma azonban folyamatosan olvad, és ez az árfolyam gyengülésén is látszik. A kamatdöntést 302,6 forinton várta az euró, s utána is e szint körül mozgott az árfolyam. Kérdésünkre az ING vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy az MNB tolerálhatja a gyengébb árfolyamot, szerinte a 305–308-as sávig csúszhat le a forint, de ebből ideiglenesen mindkét irányba kilendülhet az árfolyam. Több elemző is korábbra várta a forintgyengülést, vélhetően a masszív kereskedelmi többlet hatása okolható a „késésért”.
Miután az exportra termelő hazai vállalatok zöménél forintban jelentkeznek a költségek, ők devizájuk átváltásával rendre erősítik a forintkeresletet, ezzel úgy-ahogy karbantartják a hazai fizetőeszközt. A nemzetközi hatások azonban sokkal határozottabban érvényesülnek, így elsősorban azok szabják meg a forint erejét. Devizapiaci elemzők szerint most a török líra elmúlt hetekben tapasztalt tízszázalékos gyengülése rántotta magával a forintot. A török jegybank viszont kedden nem sietett a líra védelmére, a kamatot 7,75 százalékon hagyta.
