Erre viszont semmi szüksége sincs az idén a vártnál kissé lendületesebben gyorsuló, de jövőre megint kockázatokat halmozó világgazdaságnak – írja frissített prognózisában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) –, amely a feltörekvő országokat is figyelmezteti az amerikai jegybank lépéseinek kellemetlen mellékhatásaira.

A múlt esztendőben elért háromszázalékos növekedés után idén3,7 százalékkal – az őszi előrejelzéshez képest 0,1 százalékkal gyorsabban –, 2015-ben 3,9 százalékkal bővül a világgazdaság – legalábbis így számítja az IMF, amely kedden tette közzé az októberi prognózisnak a nagy gazdaságokra vonatkozó új elemzését. A lendület annak köszönhető, hogy a fejlett gazdaságok élénkülnek ebben az évben, s Kína is 7,5 százalék körüli iramot diktálhat idén és jövőre, az októberi előrejelzéshez képest kicsivel nagyobb sebességre kapcsolhat.

De 2015-re előretekintve az IMF néhány tized százalékot levett a fejlett térség számára készített prognózisából, az ősszel reméltnél lassúbb ütemet vetít előre az amerikai, a japán, a kanadai, de az orosz gazdaságban is. Az amerikai gazdaságot a belső kereslet serkenti, mert a költségvetési alku nyomán enyhül valamelyest a megszorítási láz, ám a kiadáscsökkentések áthúzódnak 2015-re is, amire az IMF októberben még nem gondolt.

A következő évben ezért az amerikai gazdaság 3,4 százalék helyett csak három százalékkal bővülhet, az idei 2,8 százalék után. Az eurózóna viszont 2014-ben csak egy százalékkal, 2015-ben pedig 1,4 százalékkal növekedhet, de ez a mérték is egyenetlenül oszlik meg a tagországok között, a magas adósságállomány és a pénzügyi piacok töredezettsége visszafogja a belső keresletet, s a bővülés zömét az export hozhatja össze. A könnyebb hitelfeltételek miatt a brit gazdaság bő kétszázalékos ütemben fejlődhet.

A japán gazdaság idén gyorsabban, jövőre lassabban növekszik, mint ahogy azt az IMF prognosztizálta októberben, mert az átmeneti fiskális ösztönzést ellensúlyozza a fogyasztás adóterhelésének az emelése. A kínai gazdaságot továbbra is a beruházások fűtik, de a politikai vezetés szeretné mérsékelni a fenntarthatatlan ütemben folyó fejlesztéseket, s az IMF egyetértésével a fogyasztást ösztönözni, a kiegyensúlyozottabb növekedés és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében.

A kibontakozás folyamatát övező új veszélyek között említi a valutaalap a deflációt, ahogy arra minapi washingtoni beszédében Christine Lagarde vezérigazgató is utalt. A jegybanki célokhoz képest túlságosan alacsony infláció a várakozásokat is magával ránthatja, s ennek nyomán egyre nehezülhet az adósság valódi terhe, s felfelé kúszhatnak a reálkamatok is.

A feltörekvő térségben, különösen a gyenge makrogazdasági helyzetben lévő országoknak fel kell készülniük rá, hogy a tőke távozik – erre figyelmeztet az EBRD is –, s az árfolyam gyengül, ahogy az amerikai jegybank (Fed) mérsékli a gazdaságélénkítő programjának havi összegét e hónaptól kezdve. Az IMF azt ajánlja a fejlett országok jegybankjainak, hogy a laza monetáris politikát ne adják fel, mert ezek a gazdaságok képességeik alatt teljesítenek.

Az Európai Központi Banknak a növekedés serkentése érdekében még többet kellene tennie, s minél gyorsabban tisztáznia a bankok mérleghelyzetét, s lezárni a valutaövezetben a bankunió létrehozásának folyamatát a hiteles felügyeleti és szanálási rendszer kialakításával. A beruházásokat strukturális reformokkal is bátorítani lehetne. A feltörekvő országok számára a legfontosabb kihívás az, hogy kezelni tudják a Fed lépései nyomán meginduló tőkekiáramlás nyomán keletkező feszültségeket – jegyzi meg az IMF.