Ismét megjelent a kapcsolási díj
Újra része lesz a hazai távközlési díjaknak a kapcsolási díj. Mindez a korlátlan csomagok felé terelheti az ügyfeleket, melyek nagy részénél a szolgáltatók ilyen díjat nem alkalmaznak. A mintegy tíz éve a vezetékes szolgáltatásban teljesen elfogadott díjat fokozatosan, csaknem teljesen elfelejtette a magyar piac. A telefonadó bevezetése óta azonban szépen lassan visszatért a tarifatáblákba, március 1-jétől a T-Systems vezetékes, vállalati szolgáltatásaiban is. Szakértőink szerint a sikeres hívások darabja után (tehát nem percalapú) fizetendő díj visszatérése egyértelműen a telefonadó következménye.
Az utóbbi hetekben a Magyar Telekom több üzleti előfizetője is arról értesítette szerkesztőségünket, hogy mobiltelefon számlájukban egy eddig nem ismert tétel bukkant fel. A kapcsolási díj csaknem öt forint, s minden egyes sikeresen létrejött hívás után leszámlázta a szolgáltató. A Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy bruttó 4,89 forint kapcsolási díjat november elsejétől számítanak fel, s erről a hatályos általános szerződési feltételeknek és az elektronikus hírközlésről szóló törvény előírásainak megfelelően értesítették az érintett ügyfélkört. A kapcsolási díjat nemcsak az üzleti mobil hang- és internet csomagokban, de a vezetékes szolgáltatás esetében is érvényesíti a szolgáltató.
A nagyvállalati ügyfélkör esetében, ahol a T-Systems Zrt.-vel szerződött egy vállalat, a mobilszolgáltatásokra szintén novembertől, a vezetékes szolgáltatásokra március 1-jétől vezetik be a kapcsolási díjat – tudtuk meg. – Továbbra sem terheli kapcsolási díj az olyan, díjmentesnek megjelölt hívószámokat, mint a segélyhívások és a zöldszámok, valamint az adományvonalakat sem. A díjat ezekkel együtt is igyekeztek úgy kialakítani, hogy a csomagok a változás ellenére is megőrizzék az üzleti ügyfelek által kedvelt előnyöket és kedvezményeket – magyarázták.
A lapunkat megkereső cégek képviselői viszont nem számoltak be elégedettségről. Voltak, akik azt kritizálták, hogy a díj bevezetését megelőző két hónapban tendereztették újra a mobilszolgáltatásokat, vagy hosszabbították meg a Telekommal fennálló szerződésüket, s a cég képviselői elmulasztották megemlíteni a kapcsolási díj várható bevezetését. Volt olyan magát megnevezni nem kívánó cégvezető, aki keserűen úgy fogalmazott, hogy csőbe húzták őket.
– Nehezen vitatható e tétel bevezetésének jogszerűsége, de nem tartom korrektnek, hogy elhallgatták ezt a változást, hiszen akkor lehet, hogy más társaság mellett döntöttem volna. – Üzleti ügyekben más magatartáshoz szoktam – mondja egy szintén neve mellőzését kérő másik forrásunk. Lapunk értesülései szerint az első, 2013 decemberében postázott és kapcsolási díjat tartalmazó számlák kézhezvétele után több vállalat is reklamált a telekomos ügyfélfelelősénél, s a hírek szerint voltak olyan előfizetések, amelyek esetében utólag jóváírta a szolgáltató a kiszámlázott összeget.
A hívásonkénti ötforintos díj a Telekom új üzleti csomagjai, a Next Business-konstrukciók felé terelhetik az érintett ügyfélkört, melyek között van korlátlan csomag is, s ebben nem alkalmazzák a kapcsolási díjat. A kapcsolási díj újbóli bevezetése a mobilszektorban nem a Telekom találmánya: a Matolcsy-féle telefonadó bejelentését követően, még 2012 nyarán, a Telenor is jelezte, hogy módosítja díjszabását, a norvég hátterű szolgáltató azonban a lakossági ügyfélkörben vezetett be bruttó 2,5 forintos kapcsolási díjat. Az előfizetők az SMS-küldés után ugyanekkora díjat kénytelenek fizetni. A Telenor kapcsolási díja sem vonatkozik az azóta bevezetett korlátlan csomagokra, sem az olcsóbb, sem pedig a drágább változatra. A cég tájékoztatása szerint az üzleti szegmensben nem alkalmaznak ilyen díjat. A Vodafone megkeresésünkre azt közölte: semmilyen ügyfélkörben nem alkalmaz kapcsolási díjat.
Nagyok az elvonások
A ma is alkalmazott telefonadót 2012-ben vezette be a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, mértéke két forint minden perc és SMS után. Kezdetben a magán előfizetésekre 1500, a céges számokra 2500 forintos maximált adót vezettek be, később ez utóbbit már Varga Mihály megemelte havi 5000 forintra. A telefonadó emelése a Magyar Telekomnak mintegy 8 milliárd forintos extra adóterhet, a Telenornak és a Vodafone-nak 2,5–3,5 milliárd forint közötti összeget jelenthet. A három szolgáltató 2010–2012 között mintegy 200 milliárd forintot fizetett be az államkasszába a távközlési szektort terhelő különadóként, s tavaly ősszel további 100 milliárd forint azonnali befizetését vállalták azért, hogy 2022-ig tovább használhassák a már meglévő, de lejáró frekvenciakészleteiket.
A távközlési szektort terhelő különadók miatt az Európai Bizottság beperelte Magyarországot, de mindkét adót illetően végül meghátrálni kényszerült, ami azt jelenti, hogy az adók összeegyeztethetők az uniós joggal. Ezzel együtt, az A. T. Kearney felmérése szerint Magyarországon egy perc árában a második legnagyobb az adóterhelés mértéke.
