Kína a hetes szám bűvöletében
A hétfőn napvilágot látott adatok felülmúlják a tavalyi évre 7,5 százalékos bővülést tervező kormány várakozásait, az egyes összetevők alakulásában sem látszanak tragikus változások. Jóllehet a harmadik negyedévben még 7,8 százalékos teljesítménybővülést mért a nemzeti statisztikai hivatal, a vészharangokat nem emiatt kell majd megkongatni.
A baj a jövővel van. A kínai gazdaság 2014-ben – ottani viszonyok közepette – szerénynek számító 7,4 százalékos bővülésre lesz képes a legfrissebb elemzői konszenzus szerint. Ilyen alacsony növekedést pedig legutóbb 24 évvel ezelőtt, 1990-ben mértek. Mi több, Li Ko-csiang miniszterelnök a napokban azt nyilatkozta, hogy az idén ésszerű keretek között akarják tartani növekedési terveiket, a kormány ennek szem előtt tartásával fogalmazza meg politikáját és tervezi kiadásait. A kormányfő szerint a hosszú távon is fenntartható 7 százalékos növekedés a minimum, ez alá nem süllyedhet a világ második legnagyobb gazdaságának bővülési üteme.
A lassulásban döntő szerepet játszik a hitelezés megszigorítása, a már-már teljesen átláthatatlanná váló, s hatalmas kockázatokat hordozó árnyékbankrendszer visszaszorítása. A pekingi vezetés harcot hirdetett az eladósodás ellen, felismerve az abban rejlő hatalmas kockázatokat. Ennek meg is lett az eredménye, a kínai központi bank adatai szerint a második fél évben már rekordmértékű zuhanás volt a hitelkihelyezéseknél. Az önkormányzatok hitelállományának megtisztítása is Peking tervei között szerepel, a helyhatóságok ugyanis a tavaly júniusi állapot szerint 17,9 ezermilliárd jüannak megfelelő adósságot halmoztak fel. (Ez 657 ezermilliárd forintnak, azaz 22 évnyi magyar GDP-nek felel meg.) A kormány már utasította is a bankokat, hogy körültekintőbben hitelezzék az önkormányzatokat, a bankfelügyelet pedig januárban bekérte a pénzintézetektől a mérlegkimutatásukban nem szereplő kintlevőségeik és bankközi kölcsöneik alakulásáról szóló adatokat, hogy fel tudják mérni az árnyékbankrendszer által hitelezett adósok csődkockázatát. Ami biztos: összeomlások, veszteségleírások bőven lesznek a közeljövőben.
A kiadások visszafogása idén elsősorban a hitelekből fedezett termelő beruházásoknál és az infrastruktúrafejlesztésekben lehet jelentős. A növekedés szerkezetében is gyökeres változások lesznek a következő időszakban. A hitelekből fedezett, beruházásvezérelt és termelésorientált GDP-bővülést egyre inkább a szolgáltatások és a belső fogyasztás fellendülésére alapozó növekedés váltja fel. A termelés részbeni feladásával és a szolgáltatások előretörésével jellemzett országokban a növekedés törvényszerűen lassul, ami önmagában nem tragédia, ha a fenntarthatóság irányába halad a gazdaság.
Az utóbbi években a GDP felét az ipar állította elő Kínában, nálunk ez az arány nem sokkal haladja meg a húsz százalékot. A kínai társadalmi feszültségek is lassítják a növekedést, a világ legnépesebb államában az egygyermekes családmodell hátrányai most kezdenek kiütközni: a munkaerőpiac már második éve szűkül, tavaly 2,44 millió dolgozóval lett kevesebb, azaz a gyarapodó számú nyugdíjasok ellátását kevesebb embernek kell kitermelnie. Hasonló elöregedési folyamat jellemzi Kínát, mint Magyarországot. Jelen állás szerint nálunk négy dolgozó tart el három nyugdíjast, 2050-ben azonban erre a négy dolgozóra már hat nyugdíjas járandóságának megtermelése hárul, miközben a várható élettartam örvendetesen nő.
Kínában a második gyermek engedélyezését hirdető új politika csak egy generáció múlva érezteti majd pozitív hatását.
