Kedden tartja idei első kamatdöntő ülését a jegybank monetáris tanácsa. Szinte biztosan tovább csökkentik az alapkamatot, így egyetlen, de annál hangsúlyosabb kérdés marad: a kamatvágás mértéke.

A legutóbbi döntést követő közleményben az szerepel, hogy „indokolttá válhat a csökkentés ütemének mérséklése”, erre alapozva az OTP Bank elemzési központjánál az eddigi 20 bázispontnál kisebb mértékű – 10 bázispontos – csökkentésre számítanak, még akkor is, ha Balog Ádám alelnök szerdán úgy nyilatkozott, hogy a csökkentés ütemének mérséklése még egyáltalán nem eldöntött kérdés. Szaniszló Bálint elemző szerint a jelenlegi nyugodt nemzetközi befektetői hangulatban könnyen elképzelhető, hogy a kincstári óvatosságot sutba vágva mégis nagyobb léptékben csökkenti a kamatot a jegybank.

Figyelemre méltó, hogy a legutóbbi, decemberi kamatdöntéskor már nem egyedül Pleschinger Gyula alkotta a 10 bázispontos vágást szorgalmazó „belső ellenzéket”, hanem társra talált abban Cinkotai János személyében, aki még az előző, Simor-érában a minél nagyobb kamatcsökkentés kérlelhetetlen híveként vált ismertté. Az ülésről készített kivonatos jegyzőkönyv tanúsága szerint a forinteszközök kamatkülönbözetének csökkenéséből fakadó kockázatokra való figyelmeztetésként kell értelmezni – az elemzői szemmel – autonóm személyiségnek tekintett két tag ellenszavazatát.

A matolcsysta vonal azonban nem az óvatoskodásáról vált ismertté, így a húsz bázispontos csökkenés a Reuters által megkérdezett elemzői kör szerint is vastagon benne van a pakliban, noha a három százalékon álló kamatot 2,90-re mérséklő várakozások vannak ezúttal többségben, 16:4-es arányban. Az már szinte megszokott, hogy háromszáz forint feletti euróárfolyamnál szervírozzák a kávét a monetáris tanács ülésén, ahogy az is, a kamatvágásokat követő árfolyamsokk rendre elmarad.

A forint gyengesége nem izgatja a döntéshozókat, ahogy az infláció alakulására sem kell figyelniük, hiszen a rezsicsökkentésekkel decemberre 0,4 százalékra lenyomott árindexet a kormányzat által meghirdetett és Orbán Viktor által „jó kis rezsicsökkentésnek” nevezett újabb energiaár-mérsékléssel tovább lehet gyalulni, így erről az oldalról veszély nem fenyeget, ahogy most nemzetközi oldalról sem érzékelhető nyomás. Sőt úgy tűnik, a rezsiharcot Amerikából is támogatják, hiszen a republikánusok és a demokraták a költségvetési háborúban elásták a csatabárdot, ezzel egy negatív piaci hatásokat kiváltani képes globális kockázati tényezőt hatástalanítva.

Igaz, a másik rizikófaktor, az amerikai adósságplafon emelésének kérdésében még nem egyeztek meg a felek. Az év egészét tekintve az egyik fő kérdés, hogy hol érhet véget a kamatcsökkentési ciklus. Ennek eldöntéséhez vissza kell kanyarodni Balog Ádámnak a bécsi Euromoney konferencián elejtett mondataihoz, miszerint akár 2,5 százalékig is folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat. Az MNB-alelnök optimizmussal tekint a jövőbe, szerinte az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programjából történő, januárban megkezdett fokozatos kivonulás nem lesz hatással a magyar monetáris politikára, nem hoz magasabb jegybanki alapkamatot, a reálgazdasági folyamatok pedig tartósan alacsony kamatkörnyezetet indokolnak.

Londoni elemzők is 2,5 százalékra várják a ciklus végét, ez azonban a forint további leértékelődését hozza magával – figyelmeztetnek. A hét nemzetközi szempontból legfontosabb adatát európai idő szerint hétfőn hajnalban publikálják Kínában. A negyedik negyedéves kínai GDP a várakozások szerint – éves összevetésben – 7,6 százalékra lassulhatott a harmadik negyedév 7,8 százalékos értékéről, (negyedéves bázison 2,0 százalékra 2,2 százalékról), ezzel 2013 egészében 7,7 százalékos GDP-dinamika adódna. Ez, ha nem is sokkal, de kedvezőbb lenne a kormányzat 7,5 százalékos céljánál.

Peking a napokban határozza meg a 2014-es növekedési célt, ez általános vélemény szerint szintén 7,5 százalék lesz, ami az 1999 óta látott legalacsonyabb éves növekedési ütem lenne. Az export, az ipari termelés, a beruházási aktivitás és a kiskereskedelmi forgalom alakulása is azt jelzi, hogy a kínai gazdaság lassuló pályán halad, és a pénzügyi közvetítő rendszerben mutatkozó, egyre hangsúlyosabbá váló problémák árnyékában a folyamat 2014-ben is folytatódhat. Dunai Gábor OTP-elemző arra számít, ha a vártnál magasabb növekedési adat lát ma napvilágot, akkor az a monetáris politika szigorítása irányába mutat, ha gyengébb, akkor pedig „alanyi jogon” lehet kedvezőtlen.