A kategorikus tiltást már meghaladta az idő, az interneten elérhető és a számítógépekre, okostelefonokra telepített játékokhoz könnyű hozzáférni, azaz a tiltás ifjúságvédelmi hatása rendkívül csekély, mondhatni, jelképes.

Egyelőre a szeptemberben nyílt sanghaji szabad kereskedelmi övezet területén gyártandó új készülékekre szól az enyhítés, vagyis az importált konzolokra nem. Ezzel az a kínai vezetés célja, hogy a nagy gyártók – Sony, Microsoft, Nintendo – ne tudják „lerabolni” a piacot, ne tehessék ezzel tönkre a helyi vállalkozásokat. Peking azt szeretné elérni, hogy a nagy külföldi autógyártók hajdani kínai megtelepedéséhez hasonló folyamat menjen végbe ezen a területen is, azaz vegyes vállalatok alapításával a helyi cégek is profitálhassanak az üzletből.

A PwC felmérése szerint a kínai videojátékok piaca évi tízmilliárd dolláros, csak az Egyesült Államok és Japán előzi meg őket, de ha a fejlődés töretlen marad, 2017-re már feljöhetnek a második helyre. A kínai piac sajátossága még a kalózprogramok kiemelkedően nagy száma, ami megfontolásra késztetheti a jogtiszta, de a helyi fizetésekhez képest pokoli sokba kerülő szoftverekkel dolgozó konzolgyártókat. A felhasználók több mint hetven százaléka havi 660 dollárnál kevesebbet keres, azaz egy hónapi keresetét vinné el, ha megvásárolná a Microsoft új Xbox One-készülékét. A Reuters emellett emlékeztet arra is, hogy megbecsülhetetlen a lakosságnál lévő illegális, „függetlenített” konzolok száma, amelyeken feltört programokkal is tudnak játszani a felhasználók.

Mindez óva kell hogy intse a nagy konzolgyártókat. Mark Natkin, a Marbridge tanácsadó cég pekingi munkatársa a Bloombergnek azt mondta, hogy a külföldi gyártóknak érdemes megvárniuk a fél éven belül kijövő részletes szabályozást, mielőtt nagyszabású beruházási terveket szövögetnének. A Nintendónál „tanulmányozzák a lehetőségeket”, s csak ezután mondhatnak bármit is az esetleges kínai terveikről. A PlayStationt gyártó japán Sony szóvivője hasonlóképpen nyilatkozott, hozzátéve: a kínai piac már csak a mérete miatt is rendkívül vonzó számukra. A Microsoft viszont már egy lépéssel előttük jár: a cég a korlátozások enyhítésének tavaly megszellőztetett hírére 79 millió dolláros alaptőkével vegyes vállalatot hozott létre kínai partnerével, a BesTV New Mediával a játékpiacon való megjelenésre. A közös célt Joanna Li, az amerikaiak pekingi szóvivője úgy fogalmazta meg, hogy a Microsoft innovatív, családi szórakoztató játékokkal szeretné szolgálni az új generációk épülését, fejlődését.

A kínai piac megnyitása a Nintendo részvényeseit villanyozta fel legjobban, a hírre 11 százalékot ugrott az árfolyam a to kiói börzén. A Sony több lábon áll, így árfolyamára fékezett hatássak vannak az ilyen hírek: az árfolyam 1,4 százalékkal emelkedett, igaz, ebben az is közrejátszott, hogy a cég bejelentette: online televíziós műsorszolgáltatást indít az Egyesült Államokban. A Microsoftnál a Steve Ballmer helyére lépő új vezérigazgató keresésével vannak elfoglalva, a részvényárfolyam csak 0,77 százalékkal jutott magasabbra.

10MILLIÁRD

VIDEOJÁTÉKOKRA Kínában évi tízmilliárd dollárt költenek, ezzel az Egyesült Államok és Japán után ez a konzolok harmadik legnagyobb piaca.