A németek nem kérnek a magyar energiából?

Nem tartja valószínűnek Sylvia Kotting-Uhl, a német Zöldek parlamenti képviselője, hogy a német ipar atomenergiából származó magyar áramot importálna, mint ahogy azt magyar kormánypárti politikusok lapunknak korábban állították.

„Németországban ma már mindenki tudja: a gyerekeink számára a leginkább fenntartható és a legolcsóbb energiát a megújuló forrásokból lehet nyerni” – mondta lapunknak az ökopárt szakpolitikusa. Azt is hozzátette, hogy a német lakosság nem támogatja az atomenergiát sem az országon belül, sem pedig azt, hogy külföldön ilyen erőművek épüljenek.

Nemegyszer voltak már nagyobb tüntetések a csehországi Temelín, illetve a finn Pyhäjoki atomerőmű építése ellen. Egyszerűen nem szorulnak rá erre az energiára: a megújuló energiaforrásokból ma már több áramot tudnak előállítani, mint az atomenergiával. (Németországban ma kilenc atomerőmű működik, ám 2011-ben, a fukusimai baleset után a Merkel-kormány úgy döntött, 2022-ig mindegyiket be kell zárni.)

A német zöldpolitikus egyébként mesének nevezte azt a nézetet, hogy az atomenergiával előállított áram olcsó lenne. Hiába működött számos atomerőmű Németországban, az áram ára folyamatosan nőtt az utóbbi évtizedekben – mutatott rá. (Más kérdés, hogy az energiaváltás, a megújuló energiákra történő átállás is „megnyomta” a számlákat.)

Az olcsó „atomáram” mítoszának kialakulása mögött az állhat, hogy a valódi költségek nem a villanyszámlában jelennek meg, mert azokat az adófizetők pénzéből finanszírozzák. A súlyos költségeket jelzi, hogy Paks bővítéséhez Oroszország tízmilliárd eurós hitelt nyújt Budapestnek, de azt a magyaroknak érdemes lenne idejekorán tisztázniuk, hogy ezt a magyar állam hogyan fogja visszafizetni. „Azt gyanítom, hogy előbb-utóbb a magyar adófizetőknek kell majd a számlát állniuk” – vélekedik Kotting-Uhl, és különösen aggasztónak tartja, hogy a paksi bővítésnél nem volt nemzetközi tender, hanem kizárólag Oroszországgal tárgyalt a kormány.

A politikus sürgette az Európai Uniót, hogy vizsgálja meg az eljárást, és mielőbb foglaljon állást a kérdésben. Ezenkívül a kormánynak nyilvánosságra kell hoznia a megállapodás részleteit – tette hozzá –, mert mind a magyar lakosságot, mind pedig az érintett államokat be kell vonni a folyamatba.

Novemberi atomellenes tiltakozás Berlinben
Novemberi atomellenes tiltakozás Berlinben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.