Utoljára 1974-ben közelítette meg az infláció ezt a szintet (1,8 százalékos volt), ennél alacsonyabb áremelkedési ütemet pedig 1970-ben regisztrált a statisztika, 1,3 százalékosat. A forint történetének legnagyobb romlását 1991-ben mérték: ekkor egyetlen év alatt 35 százalékkal emelkedtek az árak (előtte egy évvel 29, utána pedig 23 százalékos volt az infláció).

Az áremelkedés éves üteme 2012-ben még 5,7 százalékos volt, az idén pedig a várakozások szerint jóval két százalék alatt alakulhat – attól függően, milyen további rezsicsökkentő lépések következnek. A jegybank már 1,3 százalékos áremelkedési ütemet vár, a költségvetést viszont a kormány 2,4 százalékos átlagos inflációval tervezte.

A felültervezéssel a kormány az idén is jelentősebb reáljövedelem-növekedéshez juttatja a nyugdíjasokat, ahogyan tette ezt tavaly is: az elmúlt évben eredetileg 5,2 százalékos inflációval számoltak, ez alapján emelkedett az idősek ellátása is. A rezsicsökkentés miatt azonban (miután a nyugdíjasok fogyasztásában a háztartási energia nagyobb súllyal szerepel) a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számolt árindex 1,5 százalékon állt meg, így a nyugdíjak reálértéke 3,7 százalékkal emelkedett tavaly.

Az infláció mérséklődését persze a rezsicsökkentés mellett segítette az élelmiszerárak alakulása is, leginkább az, hogy az év második felében már nem igazán növekedtek (az átlagos éves drágulás azonban így is 2,8 százalék lett). Tavaly a legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak – leginkább a trafikok árrésének növelése miatt –, összesen 10,9 százalékkal.

Folytatódott a tartós fogyasztási cikkek (1,9 százalék) árának csökkenése, míg a háztartási energia átlagosan 8,5 százalékkal került kevesebbe tavaly, mint 2012-ben. A második rezsicsökkentés csak az év végén jelent meg az árakban, így az éves átlagos ütemet nem csökkentette, „csak” a tizenkét hónapos árindexet, márpedig bizonyos szempontból ez a fontosabb. Bár a statisztikában általában mindig az éves átlagot nézegetjük, valójában azonban sosem az átlagárakat hasonlítgatjuk, hanem azt nézzük: mi mennyibe került egy évvel ezelőtt.

Nos, ez alapján számolva a rezsicsökkentés igencsak hatott már tavaly: a háztartási energia decemberben 17,7 százalékkal került kevesebbe, mint az előző év végén. A rezsicsökkentés a vártnál gyorsabban épült be az indexbe: teljes egészében megjelent az árakban decemberben, kisebb meglepetést okozva az elemzőknek. Az inflációs index tizenkét havi értéke 0,4 százalékosra esett vissza (ez is történelmi rekord, amelyre 1970 óta nem volt példa), az előző hónaphoz képest pedig még csökkentek is az átlagárak (0,5 százalékkal).

Ezt nagymértékben segítette, hogy az élelmiszerárak is mérséklődtek az utolsó hónapban (0,3 százalékkal). A csokoládé és a kakaó négy, a cukor 1,8 százalékkal lett olcsóbb (a szezon ellenére), a sertéshús pedig 1,3 százalékkal került kevesebbe a KSH szerint, miközben nőtt a tojás, valamint a párizsi és a kolbász ára. Az elemzők szerint még nem értük el az inflációs gödör alját.

Az Erste szakértői például januárra várnak 0,2 százalékos inflációs ütemet (a tizenkét hónapra visszatekintő árindexben), mások szerint viszont akár átlagos árcsökkentést is mutathat majd a statisztika – persze attól függően, hogy tovább tart-e az élelmiszerárak morzsolódása. A lefelé kúszó inflációnak statisztikai okai is vannak (bázishatás érvényesül), így a szakértők most úgy számolnak, hogy az év második felétől fokozatosan gyorsul majd az áremelések üteme. Az év végére például már 2,7 százalékos mutatót várnak az Ersténél – így jön majd ki szerintük az 1,3 százalékos éves átlag.

Persze ennél alacsonyabb is lehet: ez a prognózis ugyanis nem számolt még a harmadik rezsicsökkentés hatásával – egyelőre nem tudni, az milyen mértékű lenne, és melyik körre terjedne ki. Azzal együtt az infláció még alacsonyabb lehet, ám ez sem szükséges ahhoz, hogy az inflációs folyamatok alátámasszák a jegybank kamatcsökkentő szándékait is. Az Erste megjegyzi, hogy az MNB adószűrt maginflációs mutatója – amely kiszűri a rezsicsökkentés és az adóemelések hatását is – 1,2 százalék volt novemberben, ami azt jelenti: keresleti oldalról mérsékelt az inflációs nyomás is, bár az idei várt fogyasztásbővüléssel ez némileg növekedhet.