A Világbank a Globális gazdasági kilátások című új jelentésében leszögezi: Kína erős, 7,7 százalékos iramot diktál, de a világgazdaságnak fel kell készülnie rá, hogy emelkednek a kamatok, és zavarok keletkezhetnek a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában, ahogy az amerikai jegybank (Fed) szűkíti az élénkítő programját. A lassan növekvő magyar gazdaságot is érhetik emiatt újabb kihívások, hasonlóan a tavaly nyári piaci felforduláshoz.

A világgazdaság a múlt évi 2,4 százalékos bővülést követően 3,2 százalékkal növekedhet idén, s 3,5 százalékkal 2015-ben és 2016-ban. A fejlett országok csoportjából kiemelkedik az Egyesült Államok, amely a következő három évben háromszázalékos tempót vehet fel, miközben az eurózóna csak 1,1-1,5 százalékot érhet el, de az egy főre jutó nemzeti össztermék több tagállamban még mindig csökken. A fejlődő országok a 2013-as 4,8 százalékról 5,3-5,7 százalékra kapcsolnak, két százalékponttal lassúbb tempóra, mint a 2003–2007-es felívelési szakaszban.

A fejlett országok növekedése ugyan keresletet támaszt a fejlődő országok árui iránt, de a jegybanki akciók nyomán emelkedő kamatok fékezhetik a tőkeáramlás mértékét, ötven vagy akár nyolcvan százalékkal is több hónapon át, amennyiben súlyosabb piaci zavarok keletkeznek. A nyersanyagárak esése is kedvezőtlenül hathat a fejlődő országok bevételeire. A 2011. eleji csúcshoz képest –reálértékben – az energiaárak kilenc, az élelmiszerárak tizenhárom, a fém- és ásványianyag-árak harminc százalékkal kerültek lejjebb.

Ha a jegybanki döntések nyomán nagyon beszűkülnek a globális finanszírozás keretei, akkor nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a közepes jövedelmű országok, amelyeknek kicsi a mozgástere például a rövid lejáratú vagy a külső – vagy mindkét –adósság nagy aránya miatt. Ezekben az országokban fiskális megszorításra, kamatemelésre lehet szükség, illetve további bizalomnövelő reformokra.

A magyar gazdaság a szintén EU-tag Romániával és Bulgáriával együtt a Világbank módszertana szerint az európai és közép-ázsiai térségbe sorolódik még 19 állam társaságában Albániától Türkmenisztánig. A 2014–16-os évekre adott 1,7, 1,5 és 2,7 százalékos magyar növekedési előrejelzés a szerény ütemek közé számít az említett Romániához, Bulgáriához vagy Szerbiához képest is, amely gazdaságok amúgy 2010 óta hasonló vagy gyorsabb ütemben fejlődtek. A következő három évben a magyar gazdaság 0,5 és 1,2 százalék közé eső potenciális növekedési irama pedig a leglassúbbnak ígérkezik ebben a tág térségben.