Japánoké lett a Jim Beam
A Jim Beam és a Maker’s Mark whiskey-kről és a Courvoisier konyakról ismert Beamért 16 milliárd dollárt fizetnek. Ez az összeg tartalmazza a kétmilliárd dollárosra becsült adósságállomány átvállalását is. A Suntory a készpénz mellett áthidaló kölcsönből finanszírozza az ügyletet, arra visszavezethetően, hogy a vállalati hiteleket most rendkívül alacsony kamattal lehet felvenni a szigetországban a jegybank és a kormány gazdaságélénkítő és likviditásbővítő programjának eredményeként.
A felvásárlásról november óta zajlanak a titkos tárgyalások, melyek híre alig egy hete szivároghatott ki, azóta ugyanis „felrobbant”, 26 százalékkal 83 dollár fölé ugrott a Beam árfolyama. A későn ébredők szívhatják a fogukat, ha most vesznek részvényt, azon sokat már nem kereshetnek, ugyanis a kurzus elérte a Suntory eredeti ajánlatában szereplő 83,5 dolláros szintet, amely elfogadásakor még 25 százalékos prémiumot tartalmazott. Sokan arra spekulálva vásároltak Beam-részvényt, hogy beérkezik majd egy ellenajánlat, például a Pernod Ricard részéről. A Bloomberg szerint azonban a franciák számára ez az ár túl magas volt. Az átvétellel a Suntory a brit Diageo és az indiai United Spirits mögé feljött a harmadik helyre a világ legnagyobb égetettszeszesitalgyártóinak rangsorában. A Suntory a jelenlegi egy százalékról 11 százalékra növeli részesedését az amerikai piacon, ahonnan a Beam bevételei nek 59 százaléka származik, második legnagyobb piaca Európa, ahol forgalma 21 százalékát bonyolítja le.
Elemzők szerint a gáláns japán ajánlatban a fogyasztás várható fellendülése is szerepet játszik: az IBISWorld felmérése szerint az amerikai piac az idén 3,6 százalékkal a 8,83 milliárd dollárosra nő, s jövőre újabb öt százalékkal bővülhet, köszönhetően a fellendülésnek, a fogyasztói hangulat javulásának. A tavalyi harmadik negyedév adatai szerint a Beam forgalma 599 millió dolláros volt, ez 4,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, elsősorban az ázsiai és a dél-amerikai fogyasztás visszaesése miatt. A Suntory számára a külföldi cégfelvásárlások az előre menekülést jelentik, mivel az elöregedő japán lakosság egyre kevesebb szeszes italt fogyaszt, és a hazai fejlődési lehetőségek erősen korlátozottak. A 16 milliárdos számla a második leghúzósabb tétel a japán cégek bevásárlólistáján, csak a Softbank fizetett ennél ötmilliárddal többet 2012-ben az amerikai Sprint mobilszolgáltatóért.
