Elszámoltatták a GVH-t
Domokos László felrótta a GVH-nak, hogy nem rendelkezett közép- és hosszú távú hivatali stratégiával, így az éves szakmai terveiben sem határozta meg minden esetben konkrétan az ellátandó tevékenységeket, illetve azok felelőseit. Az ÁSZ külön kiemelte, hogy a GVH önálló szervezeti egységeként működő Versenykultúra Központ (VKK) szakszerűtlenül és átláthatatlanul nyújtott támogatást külső személyeknek, cégeknek a versenykultúra fejlesztésére. A vizsgált időszakban összesen 572 millió forint dotációt fizetett ki a VKK. Horváthné Herbáth Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: a pályázatoknál a dokumentáltság hiánya, a pályázatok befogadásának, elbírálásának a rendje hiányos vagy szakszerűtlen volt. A GVH nem tartotta be a határidőket, sok esetben késtek a döntések, nem dokumentálták a kifizetéseket, a döntéseket, illetve a költségek elszámolását, de olyan pályázatot is befogadott a VKK, amely nem felelt meg az eredetileg megjelölt célnak.
A GVH az ügyfélkezelés során sem mindig tartotta magát a vonatkozó jogszabályokhoz, illetve a saját belső rendjéhez – állapította meg az ÁSZ. A hivatal a bejelentések 80 százalékát utasította el különféle okokból, miközben az ÁSZ saját statisztikai mintavétele alapján úgy találta: az elutasított panaszok 62 százalékában volt megfelelő, 32 százalékban nem egészen, míg hat százalékában egyáltalán nem volt megfelelő az ügyintézés menete. Ugyanakkor lapunk kérdésére Domokos László hozzátette: a GVH 2010-es átszervezése segített ezen a helyzeten. Komoly probléma a GVH működésében, hogy a bírságok egy részét nem tudta behajtani. Ebben szerepet játszott az is, hogy a hivatalnál hiányzott a követeléskezelés szakszerű rendszere. A GVH így sokszor késve jelezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a behajtandó kintlevőséget, illetve késve jelezte az igényét a csődbe ment cégek felszámolói felé is. Míg az adott időszakban 15milliárd forint volt a beszedett bírság összege, addig kétmilliárd forintot nem tudott a GVH behajtani, melyet végül értékvesztésként kellett elkönyvelnie.
Mindezeken túl Domokos László azt javasolta Juhász Miklós GVH-elnöknek, hogy vizsgálja felül az OECD-vel kötött együttműködési szerződést. Az ÁSZ szerint ugyanis a megállapodás aránytalan terhet ró a GVH-ra: a versenyhivatal 691 millió forintot költött az OECD-program keretében működő Regionális Oktatási Központ (ROK) fenntartására, amelyhez a fejlesztési szervezet mindössze 24,1 millió forinttal járult hozzá.
A GVH közleményben reagált az ÁSZ megállapításaira. Szerintük a számvevők által észlelt hiányosságok jellemzően a 2010 előtti időszakra vonatkoznak, a GVH-nál azóta ezeket korrigálták, így például ma már a GVH-nak van közép- és hosszú távú stratégiája. A 2010-es vezetőváltás óta a hivatalnál egységesítették a VKK pályázati rendjét, illetve a 2008 és 2010 között kifizetett 572 millió forintos pályázati összeget a GVH új elnöke túlzónak találta, és azóta csökkentette. A követeléskezelés hiányosságai a GVH szerint arra vezethetők vissza, hogy 2010-ben egy elavult, rossz rendszert vettek át, melyet 2011-től folyamatosan fejlesztettek. A GVH szerint annak, hogy a felszámolókhoz késve fordult a hivatal, sok jelentősége nincs, mivel a csődtörvény szerint a GVH követelése a sorban az utolsók között van, így az is ritka, hogy a GVH azt a pénzt visszakapja, melyet a felszámolónak követelése bejelentésekor regisztrációs díjként befizetett.
Az OECD-program kapcsán a GVH úgy látja: az ÁSZ eszközei nem alkalmasak arra, hogy felmérjék, a ROK milyen előnyt jelent Magyarország számára. A GVH szerint hazánk a ROK tevékenységén keresztül olyan fejlődő piacokra fordít erőforrást, amelyek utána hozzájárulnak Magyarország térségbeli gazdasági és diplomáciai szerepének megerősítéséhez.
A megkritizált GVH a korábbi vezetés okolása mellett egy újabb kartellvizsgálat bejelentésével igyekezett szépíteni a napi sajtómegjelenését. Gyakorlatilag az ÁSZ-sajtótájékoztatóval egy időben számolt be a versenyhivatal arról, hogy december közepén házkutatást tartott a legnagyobb hazai, növényvédő szerrel és műtrágyával foglalkozó cégeknél. A GVH gyanúja szerint a vállalkozások a Növényvédőszer- és Műtrágya-kereskedők Szakmai Egyesülete (NMKSZE) kereteit felhasználva 2008 óta felosztották egymás között a piacot, egységesítették beszerzési és értékesítési áraikat. A növényvédő szert gyártó vagy azt importáló cégek az NMKSZE kezdeményezésére valószínűsíthetően részt vettek a növényvédőszer-kereskedő vállalkozások egyeztetett piaci magatartásában, így például a reklámcélú ingyenes termékminták piaci kivezetésében.
