Hatástalan rezsiharc
A Tigáznak 1981-ben 172 ezer lakossági fogyasztója volt. Közülük a múlt év végéig körülbelül 20 ezren rendelték meg a kötelező műszaki-biztonsági felülvizsgálatot – tudtuk meg a cégnél. Ez számításunk szerint 11 százalék, vagyis a gáztársaság területükön tehát úgy 150 ezerre becsülhető azok száma, akik az ingyenessé vált felülvizsgálat ellenére elmulasztották bejelentési kötelezettségüket.
A Főgáznál a rendelet novemberi életbelépése óta 1800 igényt regisztráltak. A cégnél több százezerre becsülték azok számát, akik nem jelentették be régi berendezéseiket. A GDF Sueznél a visszajelzések számát tízezres nagyságrendűre tették, míg az E.ON-hoz 1200 megrendelés futott be. E két cég nem adott becslést arról, hány ügyfelük szalaszthatta el bejelentési kötelezettségét. A Népszabadság kérdésére a szolgáltatók egyöntetűen úgy vélték: az érintetteknek eddig csupán töredéke végezhette el a vizsgálatot. Az E.ON tapasztalatai szerint felhasználóik nem vizsgáltatták felül berendezéseiket, noha ez 2003 óta kötelességük. A Főgáz 800 ezer lakossági ügyfeléből 2500-ra, a Tigáznál ezerre, a GDF Sueznél rendkívül alacsonyra tették a számot. A szolgáltatók amúgy eltérő válaszokat adtak arra a kérdésünkre, hogy nyilvántartják-e a területükön működő fogyasztói földgázberendezéseket.
Mint korábban a témával részben foglalkozó Belügyminisztériumban megtudtuk, a bejelentési kötelezettség elmulasztása nem jár büntetéssel. Mindazonáltal ott azért – a rezsicsökkentési harc hangsúlyozása mellett – a józan észre is igyekeztek hatni azzal, hogy a felülvizsgálat a fogyasztó elemi érdeke, hisz a régi berendezések előbb-utóbb életveszélyessé válnak. Az E.ON-nál ennek kapcsán rögzítették: azoknál az ügyfeleknél, akik elmulasztották a bejelentést, a felülvizsgálatot a lejárt hitelesítésű mérőcserével egyidejűleg hajtják végre, feltéve, ha azt a tulajdonos megrendeli. Jelenleg már az 1981–1993 között üzembe helyezett gázkészülékeket kell bejelenteni.
Annál az érintettek 5-10 százalékára tehető néhány tízezer fogyasztónál, akik eleget tettek kötelességüknek, a szolgáltató ez év szeptember 30-ig végzi el a felülvizsgálatot.
Míg a felülvizsgálat költsége lakásonként körülbelül 10 ezer forintra rúghat – amit mostantól a szolgáltató áll –, az esetleges felújítás költsége már jócskán hat számjegyű lehet, bár ennek mértékét a szolgáltatók nem kívánták megbecsülni. A Főgáz és az E.ON viszont leszögezte: a felújítás áráról és fizetési feltételeiről a lakónak tőlük függetlenül, a munkát végző vállalkozóval kell megállapodnia.
Németh Szilárd fideszes rezsibiztos júliusban jelentette be ünnepélyesen, hogy a felülvizsgálat költségét mostantól a szolgáltató állja. A tekintetben, hogy a javítást ki fizeti, a képviselő még félreérthetően fogalmazott. Ám később a kormányzat elismerte: a felújítás költségei továbbra is a lakót terhelik. Rendre hozzátették viszont: a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) a kiadásokat enyhítő támogatási rendszert kell kidolgoznia. A múlt év végéig szóló határidőre ez nem történt meg: a pénzügyi alap létrehozásával az NFM máig adós.
A homályt a tárca tavaly év végi tudakozódásunkra küldött levele sem oszlatja. Válaszukban hosszasan hivatkoznak korábbi, illetve beígért energiahatékonysági pályázatokra. Így például az évek óta készülőfélben lévő Nemzeti épületenergetikai stratégiára, a 2009-ben meghirdetett Zöld beruházási rendszer (ZBR) „Energiahatékonysági alprogram”, a 2011-ben indult ZBR „Mi otthonunk felújítási és újotthon-építési alprogram”, az Új Széchenyi Terv 2012-ben meghirdetett „Fűtéskorszerűsítés”, illetve a nyáron megjelent „Társasházak energetikai felújítása” című kiírásaira. E pályázatokról szakértők – például az Energiaklub vagy a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. – úgy tartják, azokat az érintett lakások csupán töredéke, talán ha néhány ezreléke veheti igénybe. Keretük a százmilliós nagyságrendtől a néhány milliárd forintig terjed, miközben a hazai magánlakások felújítási szükséglete több ezermilliárdra rúg.
Az NFM lapunknak küldött leveléből ugyanakkor kiderül: a tárca elkötelezett a célok mellett, és a későbbi bevételek függvényében lehetnek újabb kiírások. Azóta bejelentették a pontosan körül nem határolt Panel III. nevű pályázatot, amely panellakásokra vonatkozik, és várhatóan még a választások előtt elindul. Gázt ugyanakkor a jellemzően távfűtött panellakásokban csak főzésre használnak, így ott a probléma kevéssé égető. A nem panelesekről továbbra sem tudni semmit. Ezt a tárca az épületenergetikai stratégia elkészülte utánra ígéri.
A kérdésben a cégek közül egyedül választ adó Főgáznál jóval egyértelműbben fogalmaztak: jelenleg nincs tudomásuk a felújításokra felvehető állami támogatásról.
