Nem csupán a mindig fontos egész éves mutató alakulása bír különös jelentőséggel – ez a novemberi számok alapján előre kalkulálható. A decemberi adat különösen azért figyelemre méltó, mert a novemberi rezsicsökkentés hatásai most látszódnak majd először – fejtette ki a Népszabadságnak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A piaci konszenzus szerint – éppen a rezsicsökkentés hatására – újabb rekordalacsony szintre, 0,4 százalékra csökkenhet a pénzromlás üteme – jegyezte meg Eppich Győző, az OTP Bank Elemzési Központjának munkatársa.

Suppan szerint egy picit még ennél is alacsonyabb lehet az infláció, várakozásaik szerint ez már csupán 0,3 százalék lesz. A CIB Bank munkatársai szerint viszont az előző év ugyanezen időszakához viszonyított adat fél százalék lehet. A decemberi számmal együtt számolt éves mutató alakulása azonban – akárhogyan alakuljon is az utolsó hónap teljesítménye – 1,7 százalék körül áll majd meg.

Ilyen alacsony éves inflációra negyven éve nem volt példa: 1974-ben volt 1,8 százalékos az éves infláció, 1970-ben mértek ennél is alacsonyabb, 1,3 százalékos szintet. (Az inflációs csúcsot a forint 1991-ben állította be, amikor 35 százalékkal emelkedtek az árak – az 1946-ban bevezetett magyar fizetőeszköz ’49–50-ben veszített csak ennél is többet az értékéből). A magyar inflációs mutató jelen ismeretek szerint 2014 januárjában érheti el majd újkori mélypontját 0 százalékhoz nagyon közeli szinten.

Amennyiben mégis lenne a rezsicsökkentésnek egy újabb köre, akkor az átírhatná ezt a „forgatókönyvet” – jegyezte meg az OTP Bank szakembere. Eppich Győző szerint ez egyben azt is jelentené, hogy akár negatív inflációs adatot is láthatnánk az idén (a forint történetében – az árszabályozások időszakában – erre volt példa már az 50-es években). A fogyasztói árindex mérséklődését illetően a CIB-nél más pályát valószínűsítenek. Szerintük januárban a mostani mutatónál kissé magasabb, de még mindig 1 százalék alatti inflációs mutatót közöl a KSH, s a további várható emelkedés után is még több hónapig az 1-2 százalékos sávban maradhat az adat.

Igaz, egy újabb rezsicsökkentés hatásairól nem beszéltek. A fejlett piacokon is kiemelten figyelik a befektetők az inflációs számokat, hiszen a héten a német, a teljes euróövezeti és az USA-beli fogyasztói árindexet is megismerhetjük – mindegyik a decemberi hónapra vonatkozó statisztika lesz. Mindegyik esetben a megelőző havihoz hasonló mértékű árindexre lehet számítani a piaci konszenzusok alapján –vélik a CIB Banknál.

Az OTP Bank munkatársai más területekre hívják fel a figyelmet. A héten több fontos, a Fed várható politikája, különösen a kötvényvásárlási program szempontjából irányadó adat is megjelenik. Az elmúlt hetekben érkezett konjunktúramutatók szerint a negyedik negyedévben is folytatódhatott a GDP dinamikus bővülése. A várakozások szerint az e heti ingatlanpiaci adatok megerősíthetik ezt a képet: a kiadott építési engedélyek és az induló lakásépítések havi száma hatéves csúcsra futhat.

Emellett, az eurózónával ellentétben, egyelőre nem „élesedik” a deflációs veszély, így makrooldalról minden adott a likviditás további szűkítéséhez a Fed következő, január 28–29-i ülésén. A múlt pénteken megjelent munkapiaci adat ugyan sokkal gyengébb lett a vártnál, ám ezt elsősorban a drámaian hideg időjárás magyarázza. Éppen ezért ez aligha befolyásolja majd érdemben a Fed döntéshozóit, azaz várhatóan januárt követően februárban is 10 milliárd dollárral szűkül az eszközvásárlásokra fordított összeg.

Piaci reakció szempontjából érdekesebb: a Fed decemberben hangsúlyozta, hogy akár az önmaga által felállított 6,5 százalékos munkapiaci cél elérése után is sokáig fennmaradhat a zéró kamat politikája, az akkori friss előrejelzésében említett küszöb elérését 2014 negyedik negyedévére tette. A decemberi 6,7 százalékos mutató arra utal, hogy ez akár sokkal korábban, esetleg már az idei év első felében is bekövetkezhet, ami a piacon a kamatemelés időpontjára vonatkozó várakozások markáns előrehozatalához vezethet.

Korábban a piac és a Fed nyílt piaci bizottságának tagjai is 2015 első felére valószínűsítették az első kamatemelés idejét. Ez különösen azért fontos, mert ha a kamatemelés időpontjára vonatkozó várakozásokat a Fed nem tudja kellően hatékonyan hűteni, az jelentős eladói hullámot okozhat elsősorban a feltörekvő piacokon. A jócskán lecsökkent kamatprémium miatt ez pedig negatív hatással lehet a forint árfolyamára – állítják az OTP szakemberei.