Trafikügyek: A választások után derül ki az igazság
Egyelőre nem tudni, hogy az NFM fellebbez-e az első fokú döntés ellen, valószínűsíthetően igen. Ismert: a fejlesztési tárca 9,5 millió adóforintot költ jogi képviseletre a trafikpályázati anyagokba bepillantani kívánók által indított perek kapcsán. Az említett pert Molnár Csaba politikus (DK) indította, s nyert első fokon. A képviseletét ellátó szombathelyi Czeglédy Ügyvédi irodánál lapunk megkeresésére elmondták: a tapasztalataik nyomán úgy becsülik, hogy öt hónap után születhet jogerős döntés az ügyben.
Amennyiben az ítéletet helybenhagyják, úgy a fejlesztési minisztériumnak nagyjából fél év után kell majd közzétenni az eddig visszatartott adatokat a bírálóbizottság kiválasztásáról, összetételéről, illetve a nyertes és vesztes pályázatok értékelését tartalmazó pályázati értékelési jegyzőkönyveket. Utóbbiak még érdekesebbek lehetnek, mint a bírálóbizottság névsora. Az egyes kategóriákra adott pontokból ugyanis kiderülhet, hogy a győztes trafikosok mivel vitték el húsz évre a koncessziót.
A trafikpályázaton 120 pontot lehetett elérni, ebből 60 pontot az objektív szempontokra adtak – nyitvatartási idő, a trafik üzemeltetőjének a lakhelye, várható alkalmazottak száma – míg a másik 60 pontot üzleti tervekre lehetett adni, úgy, hogy a pályázati kiírásokban semmiféle megkötés nem volt arra nézve, hogy milyen szempontok alapján kell lepontozni azt, vagyis a hatvan pontot teljesen szubjektív módon oszthatták az értékelők.
A pályázaton az üzleti tervekre kiosztott pontszámok különösen annak fényében számítanak érdekesnek, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – háromból két trafik súlyos üzemeltetési problémákkal küzd; sőt nemrégiben egy kormánynak szánt belső, minisztériumi vezetői összefoglaló szövegéből is kiderült: a trafikok zöme veszteséges és a kormány újabb termékkörbővítésen dolgozik annak érdekében, hogy a trafikok működése rentábilisba forduljon.
Az ügynek van még egy érdekes jogi vonatkozása: az NFM mind a perben, mint a sajtóban azzal indokolta az információk visszatartását, hogy a trafikpályázat anyagai nem közérdekűek, illetve a pályázók személyes adatait tartalmazzák. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor megállapította: a pályázat anyagai, így az üzleti terv az információs törvény szerint nem minősül személyes adatnak. Ez azt jelenti, hogy ennyi erővel a teljes pályázati anyagnak nyilvánosnak kellene lennie.
Információink szerint míg a Czeglédy Ügyvédi Iroda a Molnár Csaba által indított perben csak a bírálati bizottsággal kapcsolatos adatokat, illetve az értékelési jegyzőkönyveket pereli az NFM-től, addig egy másik perben, amit a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a K-Monitor, a Transparency International Magyarország, az Átlátszó.hu, az Index és az Origo közösen indított, már a teljes pályázati anyag közzétételéért hívta perbe a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t.
Igaz, a jelek szerint a bíróságon elfektették az ügyet: a júniusban indított per jogi képviseletét ellátó TASZ-nál elmondták: bár információszabadságról szóló ügyeket soron kívül kellene tárgyalnia a bíróságoknak, érthetetlen oknál fogva azóta, azaz fél éve nem tűzték ki a tárgyalást. Ezzel még nem ért véget a trafikperek sora: húsz trafikos az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult kártérítésért, illetve a magyar Alkotmánybíróságnál (AB) panasszal élt. A trafikosok azért perelnek, mert úgy vélik, hogy a gyanús körülmények között lebonyolított trafikpályázat miatt elveszítették a megélhetésüket. Az ügyet vivő Magyar Ügyvédi Irodánál elmondták: minden ügy folyamatban van, idén várják, hogy Strasbourgban döntsenek a trafikkárosultak panaszairól, míg a AB-nek ebben a fél évben meg kell kezdenie az ügy tárgyalását.
Orbán nem teljesítette ígéretét
Április közepén zárult és botrányba fulladt a trafikpályázat, s nem volt meglepetés, hogy az ennek nyomán beadott adatigényléseket elutasították a bonyolító állami szervek. Orbán Viktor miniszterelnök a botrányt kívánta csitítani, amikor rádióinterjújában azt ígérte: nyilvánossá teszik a trafikpályázat anyagait, amint az NDN Zrt. megköti a szerződéseit a trafiktulajdonosokkal.
Azonban a május elsejei szerződéskötések után a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. honlapján mindössze a pályázatok emlékeztetői jelentek meg úgy, hogy minden egyes pályázatba egyszerűen bemásolták a kiírás általános szempontrendszerét, ám a konkrét információkat nem adták ki. Dacára annak, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila tavaly augusztusban figyelmeztette Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emlékeztetők ilyen módon történt közzététele nem felelt meg a törvény előírásainak. Némethné azóta sem lépett.
