Ilyen eljárásban először nyomravezetői díjat is fizettek a kartellt feldobó informátornak, bár Juhász Miklós, a GVH elnöke hozzátette: sok esetben az állami oldalon dolgozók nem tartják szükségesnek a visszaélések leleplezését. Tizenegy irodaszer-forgalmazó cég 2008 és 2011 között felosztotta egymás között a piacot, egy sor közbeszerzésen így jóval a piaci áraknál drágábban szállíthattak az államnak és intézményeinek – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A Versenytanács ezért cégenként egymilliótól hatszázmillió forintig terjedő, összesen egymilliárdos bírságot szabott ki a papírkartellben részt vevő 11 irodaszer-forgalmazó cégre. A legnagyobb, 600 millió forintos bírságot a jelenleg felszámolás alatt álló Gyárt-Ker Kft. kapta. A cég esetében szükségintézkedést kezdeményezett a GVH, hogy a bírság megfizetését biztosítsa. Emellett 274 millió forint bírsággal sújtották a Budapiért Zrt.-t. Lapzártáig a GVH nem részletezte, hogy a Gyárt-Ker Kft.-nél mit jelentettek ezek az intézkedések. Cégbírósági bejegyzések szerint a szolnoki Gyárt-Ker Kft. 2011-ben 6,2 milliárd forintos forgalom mellett 600milliós mínusszal és 2,7 milliárdnyi kötelezettségállománnyal zárta az évet. A hivatalnál leszögezték: amennyiben a felszámolás alatt álló cég vagyona nem lenne elegendő a bírság kiegyenlítésére, úgy van rá mód, hogy a bírság behajtását a cégvezetők magánvagyonára is kiterjesszék.

Ez volt az első olyan közbeszerzést érintő kartell, amelyben a GVH fizetett az informátornak, akinek köszönhetően a bíróság engedélyezte a GVH-nak a rajtaütést az érintett cégeknél. Az így lefoglalt bizonyítékokból, elsősorban a cégvezetők e-mail üzeneteiből megállapította a Versenytanács, hogy hat irodaszer-forgalmazó társaság stratégiai együttműködési megállapodást kötött, majd 2008–2011 között a kartellhez csatlakozott további öt cég. Összesen 19 közbeszerzés esetében játszottak össze egymással. A kartell célja az árak felhajtása volt. Azt nem tudni, hogy a kartellben részt vevő cégek mennyivel károsították meg az adófizetőket, ám korábban egy iparági szakértő 30 százalékra becsülte a pluszköltséget. Az ügyben a GVH rövidesen két büntetőjogi feljelentést tesz. Az utóbbi években öt hasonló esetben is így tettek, ám a rendőrség a GVH bizonyítékait nem értékelte elegendőnek a büntetőeljáráshoz. Az informátori díj az ügyben kiszabott bírság egy százalékának megfelelő összeg, amely így ebben az esetben tízmillió forintot jelent. Juhász Miklós leszögezte: informátori díjat csak a legsúlyosabb kartellek esetében fizetnek ki, és jellemzően csak az ügyben nélkülözhetetlen, írásos bizonyíték esetén jár, továbbá csak akkor, ha az ügyben GVH-döntés születik. Ez alól csak az jelenti a kivételt – mint valószínűsíthetően jelen esetben is történt –, amikor ugyan az informátor nem tud dokumentumot felmutatni, ám jelzései alapján a bíróság engedélyezi a GVH-nak a házkutatást, és ez eredményre vezet. Az informátor kiléte titok – szögezték le a GVH-nál. Az illető annyiban balszerencsés, hogy a díj után majd még adóznia kell. Ha pár hónappal később zajlott volna le az eljárás, akkor mentesülhetett volna ez alól, mert a versenytörvény egy korábbi módosítása értelmében júliustól már adómentes lesz az informátori díj – mondta el lapunknak Juhász Miklós.

Nem merült fel olyan adat, amely együttműködést mutatna a közbeszerzést kiíró szerv és az azon részt vevő cégek munkatársai között. Ugyanakkor Juhász leszögezte: általános tapasztalat, hogy a kiírók mintha nem lennének érdekeltek a kartellek leleplezésében. A konkrét ügyben a GVH maga is tett lépéseket, megkeresték önkormányzatok jegyzőit, hivatalait, és tájékoztatták a kartellről.