Szuperkijelzők és hajlékonyak, avagy összefog a divat és a technológia
Mindegy, hogy tévéről vagy tabletről legyen szó, már évek óta a középpontban van a nagy felbontás. Jelenleg az Ultra HD és a 4K (immár a 8K is) a legújabb hívószó a technikai guruk körében. A 4K egész pontosan egy 3840 pixel széles és 2160 pixel magas képet jelent. Már minden gyártónak van ilyen megoldása otthonra is, pedig kezdetben azt gondolták, hogy ezt csakis a vállalati szegmens tudja majd megfizetni.
Újabban azonban mégis látni határozott terveket arra, hogy ezt a kategóriát is kiviszik a „soho” piacra, ami annyit tesz, hogy nemsokára már a műszaki boltok is tele lesznek ezekkel a berendezésekkel. Azért is mondhatjuk ezt, mert a kiállításokon bemutatott újdonságok egyre rövidebb idő alatt kerülnek a fogyasztók elé. Aminek persze megvan az a hátránya, hogy elnagyoltabbak a megoldások, s a meós maga a vásárló, vagyis a tesztelés élesben történik. Ezzel sokak szerint az iparág maga alatt vágja a fát. Kétségkívül van ebben a problémában valami, végső soron azonban mégis arra a kérdésre rímel: meddig tartható az IT-Tech világában ez a hajsza és növekedési kényszer?
Visszatérve a 4K-ra, a Panasonic otthoni felhasználóknak is kínál egy 85 colos UHD modellt, s a vállalat állítólag megoldotta, hogy a plazma képminősége LED-es LCD-vel is elérhető lesz. Vannak, akik ez ügyben szkeptikusak. Az okostévéiknek nemcsak a kezelőfelülete lesz testre szabható, de immár személyre szabott tartalomajánló rendszerrel fogják szállítani az újabb szoftvereket. A Panasonic elsősorban nem az otthoni, hanem az üzleti felhasználókra fókuszál. A 4K-s tévék mellé tavasszal érkezik egy kamera is, amely akár 120 Hz-es képsebességgel is rögzíteni tudja a látottakat. Jön a 4K projektor és tablet is, utóbbiból lesz hétcolos modell is, amely a világ legkönnyebb és legvékonyabb olyan táblagépe, amelyet mindenféle mechanikai hatás ellen megvédő tokba bújtatnak. S hogy hol látható élőben, mi mindenre jó ez a felbontás? Kentucky államban, a Churchill Down nevű autóverseny-pályán egy világrekord méretű, 1500 colos UHD kijelzőt épít a Panasonic, s áprilisban már működni is fog.
A kijelzőkben a másik fontos irány a rugalmasság. Ilyennel van felszerelve az LG G Flex okostelefonja, amelyet ugyan korábban mutattak be, de a koreai cég most látta elég érettnek a modellt és a piacot is arra, hogy Dél-Korea határain kívülre merészkedjen vele. A hatcolos, hajlított OLED kijelzőt, HD-panelt és szupergyors processzort tartalmazó modell ezzel egy lépéssel közelebb kerül a hazai megjelenéshez. Technikai értelemben egyébként nemcsak az 1280×720 pixeles kijelző meghajlítása volt a kihívás, hanem az akkumulátoré is. A Samsung pedig egyenesen az UHD tévék hajlított változatait mutatta be, hogy mire jók ezek, azt majd az élet eldönti.
Érdekesség az Asus újdonsága is, a Transformer Book Duet névre hallgató öszvér, amelyen egyből két operációs rendszer is van: a Windows 8.1 mellett Android 4.1 is fut a masinán, közöttük egyetlen gombnyomással, körülbelül négy másodperc alatt lehet váltani. A táblagép elég erős hardverrel körülbelül hatszáz dolláros áron kerül a boltokba, ami jó vétellé teszi. Önmagában a létrehozása is azt jelzi, hogy a tabletről még mindig nem tudják eldönteni a fejlesztők: professzionális vagy magánhasználatra szolgáljon-e. A windowsos környezet inkább a vállalati, az androidos pedig pont a magánfelhasználásra jobb, ha a kettő kombinálható, akkor az Asus szerint könnyebben eladható a tablet. Hogy igazuk lesz-e, azt eldönti majd a piac.
Mobilfronton érdekesség, hogy az IDC piackutató szerint 2013 harmadik negyedévében a kínai Huawei feljött a harmadik helyre az okostelefon-piacon. Az eladott készülékek 4,8 százalékát ők szállították, míg a Samsung 31,4-gyel első, az Apple pedig 13,1-gyel második. Most a Huawei Ascend Mate 2 4G modellt mutatták be, amellyel azoknak az elvárásoknak próbálnak megfelelni, miszerint a felhasználók jobb kamerákra, beépített navigációra, hosszabb üzemidőre és gyorsabb processzorokra vágynak, persze úgy, hogy az árak se szálljanak el eközben.
Mindez persze a prémium kategória, de a gyártók főleg erre koncentrálnak, ugyanis itt lehet nagyobb hasznot elérni. A Samsung ugyanakkor már azt is látja, hogy a drága mobil eszközöket elsősorban az üzleti és az igényes felhasználók viszik, s mivel ők többre vágynak a puszta hardvernél, ezért a cég együttműködik a világ 11 vezető mobil-tartalomszolgáltatójával annak érdekében, hogy készülékein elérhetők legyenek olyan tartalmak is, melyek normál esetben fizetősek. A legnépszerűbb hírportálok, közösségi médiaszolgáltatók és felhőalapú tárhelyet kínáló vállalkozások legexkluzívabb, körülbelül 700 dollár értékű előfizetéseit kínálják például a Galaxy NotePRO- és TabPRO-felhasználók számára. Ezek között van titkosított magánfelhő-szolgáltatás, professzionális videokonferencia-megoldás, üzleti hírek és adatbázisok előfizetése, fotó- és dokumentummegosztó, online munkatér és megannyi más, még a LinkedIn prémium előfizetése is.
A technológiát hamarosan viselhetjük is – már amennyiben van erre igény. Az Intel, a Barneys New York és az Amerikai Divattervezők Tanácsa mindenesetre stratégiai együttműködésre lép annak érdekében, hogy az intelligens viselhető technológiák kutatása és piacra vitele felgyorsuljon. Ennek feltétele a technológiai és a divatiparág szorosabb együttműködése. Az első lépés nem túl izgalmas, az Intel és az Opening Ceremony intelligens karkötőkoncepcióval rukkolt elő. Hogy mit tud majd, arról nem hallottunk sok konkrétumot, mindenesetre a luxuscikkekkel foglalkozó kiskereskedelmi vállalat, a Barneys New York fogja árulni.
A két iparág együttműködésének szorosabbá tétele érdekében az Intel az Amerikai Divattervezők Tanácsával közösen olyan közösséget hoz létre, amelyben technológiai fejlesztők és divattervezők hálózatba kapcsolódva egyeztetik, csiszolják és osztják meg ötleteiket a viselhető technológiákkal kapcsolatosan. A közös munka több mint 400 vezető divattervezőt fog összekötni hardver- és szoftverfejlesztők széles közösségével.
