Bár egyrészről enyhülhetett a nyomás a döntéshozókon azt követően, hogy az októberi, négyéves mélypontot jelentő 0,7 százalékról novemberben 0,9 százalékra emelkedett az infláció, ez még mindig messze az EKB „közel kétszázalékos” inflációs célja alatt van. A döntéskor már ismert lesz a kedden megjelenő decemberi előzetes inflációs adat is, amely a várakozások szerint a novemberivel megegyező, 0,9 százalékos éves összevetésű drágulást mutathat.

Másrészt viszont a kormányzótanács tagjainak arra is tekintettel kell lenniük, hogy az eurózóna növekedése továbbra is igen törékeny, alacsony a likviditás, és az euró is erős maradt a dollárral szemben tavaly év végén, azután is, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed december közepén bejelentette az eszközvásárlási program (QE3) havi 85 milliárd dolláros keretösszegének tízmilliárdos csökkentését.

Január első napjaiban azonban határozott dollárerősödés mutatkozik, ami szintén abba az irányba hat, hogy csakúgy, mint decemberben, januárban is kivár az EKB. Szaniszló Bálint, az OTP elemzési központjának szakértője emiatt arra számít, hogy a központi bank részéről januárban nem várható jelentős monetáris politikai beavatkozás – a 0,25 százalékon álló kamat csökkentése vagy likviditásbővítő program indítása –, de az EKB az év későbbi szakaszában kénytelen lesz határozottabb lépéseket tenni.

Az Egyesült Államokban a pénteken megjelenő, decemberre vonatkozó munkaerő-piaci adatok lehetnek jelentős befolyással a Fed stratégiájára, hogy folytassa-e az eszközvásárlási program havi keretösszegének mérséklését, vagy előbb tesztelje a piacokon a decemberi keretszűkítés hatásait. A Fed közleménye szerint, amennyiben a munkaerő-piaci folyamatok tovább javulnak, és az infláció sem csökken váratlanul, folytatni fogják a keret csökkentését.

Vagyis ha a pénteken megjelenő adatok közül a mezőgazdaságon kívül teremtett új álláshelyek számának bővülése továbbra is kétszázezer fő körül ingadozik, a munkanélküliségi ráta pedig megreked a novemberivel megegyező hét százalék körüli szinten – vagyis az elemzői konszenzus és a Fed várakozásai szerint alakul –, akkor a jegybank nyílt piaci bizottságának következő, január 29–30-i ülésén újabb tízmilliárd dollárral 65 milliárdra mérsékelhetik a QE3 havi keretösszegét.

Erről az ülésről rövid közleményt adnak csak ki, a részleteket a három héttel később publikálandó rövidített jegyzőkönyvből tudhatjuk meg. Ez lesz egyébként az utolsó olyan kamatdöntő ülés, amelyen Ben Bernanke részt vesz, a mandátuma lejártával távozó Fed-elnök posztját februárban Janet Yellen alelnök veszi át. A Bernanke-korszak megfigyelők szerint ezzel nem zárul le, hiszen Yellen eddig is elődje laza monetáris politikáját követte, és ezen vélhetően ezután sem változtat.

Idehaza a költségvetés állapotára vonatkozó adatok szerdai publikálását és az ipari termelés alakulását övezi a legnagyobb figyelem. A CIB Bank elemzői emlékeztetnek rá, hogy már a korábban közölt novemberi költségvetési egyenleg is pozitív meglepetéssel szolgált, s a decemberivel is hasonló lesz a helyzet. Ezt valószínűsíti az is, hogy pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy az egész éves pénzforgalmi adat is jobb lehetett a hivatalos tervnél. A miniszter 929,2 milliárd forintos prognózisát erősítheti meg a decemberi adatközlés.

Ezzel ugyan a GDP-arányos pénzforgalmi hiány meghaladhatja a háromszázalékos uniós küszöbértéket, de az EU által is kiemelten figyelt eredményszemléletű ESA-hiány így is 2,7 százalék alatt maradhatott, és Varga szerint még a 2,3 százalék elérése sem zárható ki. Pontos adatokat erről legkorábban a február 14-én esedékes előzetes negyedik negyedéves GDP-adat közzététele után lehet mondani.

Ami az ipari termelés novemberi előzetes számait illeti, itt is érik a meglepetés: a CIB elemzői úgy vélik, az októberi, éves szinten hatszázalékos bővülés ezúttal is meglesz, de ennél látványosabb termelésnövekedés is benne van a pakliban. Ha így lesz, akkor az ipari kibocsátás 2013 egészére adott kétszázalékos bővüléséről szóló előrejelzést is felfelé kell majd módosítani.