Távol az eurótól

A tervezettnél kisebb, „csak” 929,2 milliárd forint volt a központi kormányzatnál a folyó hiány tavaly – jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A legújabb éves terv 1125 milliárd forint deficit volt, eredetileg persze csak 840 milliárdot írtak be a költségvetésbe, majd ezt felemelték 880 milliárdra és tovább – így a mostani teljesülés jobb is, rosszabb is a vártnál. A legutóbbi növelést az MVM gáztároló-vásárlásokhoz szükséges tőkeemelése és a takarékszövetkezeti szektorban elhatározott tőkejuttatás magyarázta, amely a folyó deficitet növeli, de az uniós hiányszámot nem.

Így most, hogy kisebb lett a hiányszám a tervnél, az uniós rendszerben kimutatott deficit is alacsonyabb lesz. Varga szerint részben a kormányzati intézkedések következtében sikerült tartani a célt az elmúlt évben: a zárolásokra, a bevételnövelő intézkedésekre és az országvédelmi alap megtartására volt szükség a sikerhez. Ezenkívül leginkább a gazdaság jobb teljesítményének, a növekedés gyorsulásának, így a bevételek növekedésének következményeként írta le a vártnál kedvezőbb hiányszámot.

Az E.ON-tól vett hajdúszoboszlói gáztároló
Az E.ON-tól vett hajdúszoboszlói gáztároló

A miniszter úgy vélte: arra a helyre kapaszkodunk vissza, amely a magyar gazdaságot jellemezte, hiszen a visegrádi négyek között Magyarország teljesített a legjobban – a növekedést tekintve – a harmadik negyedévben (éves szinten még Lengyelország előttünk járt). Varga hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar mellett már a belső fogyasztás és az uniós források hatékonyabb felhasználása is húzta a növekedést a második fél évben.

Az idei növekedés duplája lesz a tavalyinak (két százalék), „a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje a rekordalacsony infláció következtében magasabb lesz”, így a belső fogyasztás is húzza majd a gazdaságot – tette hozzá. Varga Mihály becslése szerint akár a GDP 2,3 százaléka is lehet az uniós hiányszám, de a legrosszabb eredmény sem lehet magasabb 2,7 százaléknál. Ez az MVM és a takarékszövetkezeti tőkejuttatás elszámolásától, az önkormányzatoknál a tavalyi zárástól függ.

Előbbi esetben 135 milliárdos függő tételről van szó – azt, hogy ez növeli-e a hiányt, az uniós statisztikusok döntik el, de ettől függetlenül is tartjuk majd a célt. Az önkormányzatoknál pedig 90 milliárdos pozitív szaldót várnak, ahogyan a két elszámolási metódus (az uniós és a most közölt pénzforgalmi kimutatás) különbsége is csökkenti majd a várakozások szerint jó 40 milliárddal a deficitet. (Vagyis: hiába van pénzforgalom szerint a GDP három százaléka felett a hiány, az uniós rendszerben biztos az alatt lesz.) A végső szám csak később áll rendelkezésre, valamikor a tavasszal derül ki.

A KSH például épp most publikálta a harmadik negyedéves eredményeket, amelyek – egyébként – megalapozzák a kormányzati bizakodást. Az elszámolás szerint a harmadik negyedév végén csak a GDP 2,5 százaléka volt a hiány (ami azért időarányosan jobb a tervnél, bár a megelőző évinél sokkal rosszabb). Az önkormányzati számlákat és az állami vállalati kiadásokat is tartalmazó elszámolás szerint a kiadások és a bevételek egyaránt jelentősen nőttek – a hitelintézeti járadékból és a jövedelemadókból szedett be sokkal többet a büdzsé, míg az áfabefizetések csak 2,8 százalékkal bővültek (holott a kormányzati cél épp a fogyasztási típusú bevételek növelése volt).

A vártnál jobb helyzet nem jelent feltétlenül nagyobb mozgásteret is. A jobb tavalyi zárás Varga szerint csupán megalapozza azt, hogy az idén is három százalék alatt teljesülhet a hiány. Az is biztos, hogy 2015-ig nem lehet szó az egy számjegyű személyi jövedelemadó (szja) bevezetéséről (hiszen az új évre már elfogadott adórendszere van az országnak), ám ezután is kérdéses, hogy mikor jöhet az újabb szja-csökkentés – derült ki a miniszter szavaiból. Varga azt mondta: a kilencszázalékos szja-kulcs 800 milliárd forintos bevételkiesést hozna, ennek a fedezetét vagy pótlását pedig egyelőre nem látja a költségvetésben.

Arról sincs szó, hogy a jó eredmények (a miniszter alacsony inflációról, hiányról, csökkenő adósságról, stabil árfolyamról beszélt) az euró hazai bevezetését előrébb hoznák. Ez nincs napirenden – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga szerint az ország az évtized vége felé gondolkodhat el a közös valuta bevezetéséről, ha stabil, biztonságos növekedési pályára áll.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.