A napokban ugyanis megjelent a Magyar Közlönyben a Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) elindításához szükséges végrehajtási rendelet. Már csak a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyezett jogszabály hiányzott ahhoz, hogy például az adócsalók legalizálhassák feketén szerzett jövedelmüket.

A konstrukció lényege, hogy az SMSZ-en elhelyezett összeg a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, vagyis azonnal legálissá válik, amint elhelyezik a számlán. Akár a külföldről hazahozott, akár az itthon tartott, ám nem adózott pénzt is tisztára lehet így mosni, ráadásul időbeli korlát sincs, vagyis nemcsak a korábban, hanem az ezután keletkező jövedelmek kifehérítésének lehetőségét sem zárja ki. Ilyen számlát minimum ötmillió forint befizetésével bármely magánszemély nyithat hazai pénzintézetnél, s bár pénzt elhelyezni csak egyszer lehet, SMSZ-ből bármennyit tarthat, akinek van mit befizetnie rá.

A befizetett összeget öt év elteltével adómentesen lehet kivenni, de a pénzéhez korábban is bármikor hozzáférhet a konstrukciónak köszönhetően így már biztosan jogos tulajdonosa. Három éven belül azonban a személyi jövedelemadó (szja) dupláját, három és négy év között a száz százalékát, míg négy és öt év közötti parkoltatás esetén csak a felét kell megfizetni. A bank a pénz be-, illetve kifizetéséről igazolást állít ki a számla tulajdonosának, a NAV-nak viszont a befektető azonosítása nélkül szolgáltat adatokat, és az adót is a pénzintézetnek kell megállapítania, beszednie és az adóhivatalnak továbbítani úgy, hogy az nem kötődhet a magánszemélyhez.

A SMSZ törvényi feltételeit még júniusban alkotta meg a parlament Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője által irányított gazdasági bizottság javaslatára, az induláshoz azonban még hiányzott a néhány részletszabályt tisztázó végrehajtási rendelet. A most megjelent jogszabály előírja például, hogy a bankoknak negyedévente kell jelenteniük a NAV-nak, hogy hány számlát nyitottak náluk, és azokra összesen mennyi pénzt fizettek be – a még a múlt évről szóló első jelentést január 31-ig kell benyújtani. Az adóhivatal sem ekkor, sem az szja befizetésekor nem kap adatot a számlatulajdonosról, ám ez nem jelenti azt, hogy később sem nézhet majd utána, kik éltek a lehetőséggel. A végrehajtási rendelet szerint a be- és kifizetésekről a bankoknak nyolc napon belül igazolást kell kiállítaniuk a számlatulajdonos részére. A dokumentumban a pénzintézet adatai, továbbá az érintett összeg és a befizetett adó mellett fel kell tüntetni a számlatulajdonos adatait is: saját és az anyja neve mellett a születési helyét és idejét, lakcímét, valamint adóazonosító jelét. Az igazolásból egy másolatot a banknak tíz évig meg kell őriznie.

A törvény és a végrehajtási rendelet megalkotása között egyébként azért telt el fél év, mert a kormány közben nemzetközi egyeztetésre küldte a jogszabályt. Az Európa Tanács pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni bizottsága (Moneyval) konzultációs eljárás keretében megvizsgálta az SMSZ-re vonatkozó törvényi rendelkezéseket – derült ki a nemzetgazdasági tárca (NGM) lapunknak küldött válaszából. A konzultációs eljárás eredményeként elkészített jelentés tervezetét a Moneyval a 2013 decemberében tartott plenáris ülésén tárgyalta meg és fogadta el egyhangúlag. A jelentés megállapítja, hogy az SMSZ-re vonatkozó törvényi rendelkezések összhangban állnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem nemzetközi követelményeivel, az OECD mellett működő pénzügyi akciócsoport (FATF) által megfogalmazott sztenderdekkel. Egy ilyen számla megnyitásakor az érintett hitelintézetek alkalmazzák a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezéseit is – hívta fel a figyelmet az NGM. A szolgáltató a jogszabály alapján akkor köteles bejelentést tenni, ha pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény merül fel. Ez azonban nem veszélyezteti az SMSZ-re vonatkozó törvényi rendelkezésekben az adó megállapítására, levonására és megfizetésére vonatkozó rendelkezések (anonimitás) érvényesülését.

A parlament gazdasági bizottsága anno az államadósságon belül a forinttartozások arányának növelésével és ezzel együtt a devizatartozások csökkentésével indokolta az SMSZ bevezetését, ám aki ilyen számlát nyit, azt semmi sem kötelezi arra, hogy állampapírba fektesse a pénzét. A törvény ilyen kötelező előírást nem fogalmaz meg, mindössze annyit tesz, hogy ebbe az irányba tereli a számlatulajdonost. Az SMSZ-re a bankok nem fizethetnek kamatot, vagyis ha például az adómentességért cserébe öt évre lekötött pénzét valaki dolgoztatni akarja, akkor egy dolgot tehet: forintállampapírt vásárol.

Lesz rá kereslet

A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP kínálatában már szeptember óta megtalálható a Stabilitás Megtakarítási Számla, bár a végrehajtási rendelet hiánya miatt nyitni eddig még nem lehetett. A rendelet megjelenése óta azonban a banknál már dolgoznak a termék bevezetésén és az üzleti feltételek kialakításán – tudtuk meg az OTP-től. Bár a konstrukció még lényegében nem létezett, a bankfiókokban már az utóbbi hónapokban is volt érdeklődés az SMSZ iránt, s a pénzintézet hálózata felkészült arra, hogy akár jelentős keresletet is kezelni tudjon a szolgáltatás bevezetésekor.