Online szerencsejáték: nem lesz azonnali cenzúra
A honi játékosok valószínűleg a jövő év elején is ugyanúgy elérhetik majd a nagy nemzetközi szolgáltatókat Magyarországról, mint korábban – legalábbis ez szűrhető le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Népszabadság kérdéseire adott válaszaiból. A szervezet úgy fogalmaz, hogy az üggyel kapcsolatos eljárási kötelezettséget január 2-tól utalják a hivatal feladatkörébe (vagyis ekkortól kezdik a munkát).
Az internetes blokkolással érintett oldalak számáról nem tudtak tájékoztatást adni, amiből szintén arra lehet következtetni, hogy nem lesz azonnali cenzúra. Ha az év elejétől blokkolnának, akkor vélhetően azt is tudnák, hogy kit és mikortól kell tiltani. Felvetésünkre, hogy a külföldi oldalak üzemeltetői érdeklődnek-e a legális hazai működéshez szükséges feltételek teljesítéséről, a NAV úgy válaszolt: a távszerencsejáték engedélyezésének végrehajtási rendeleti szintű részletszabályait még nem bocsátották ki, ezért az engedélyezés ténylegesen még el sem kezdődött.
A hivatalhoz így megkeresések sem érkeztek nemzetközi társaságoktól. A vonatkozó végrehajtási rendeletet a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium véleményezésre ugyan közzétette a kormány internetes oldalán, ám a jogszabály egyelőre nem lépett hatályba. Vagyis: nincs jogszabály, amihez igazodva a cégek valóban be tudnának jelentkezni a legális magyar működéshez.
Márpedig, ha nincsenek lefektetve az irányelvek, akkor nem lenne fair lépés az ahhoz való igazodást számon kérni és a működésüket lehetetlenné tenni. A lapunk által megkeresett, ám „az érzékeny helyzetre való tekintettel” név nélkül nyilatkozó nagy cégek képviselői is felhívták a figyelmet ugyanerre. Ahogy fogalmaztak: teljes mértékben etikátlannak és az uniós joggal ellentétesnek tartanák, ha úgy blokkolnák szolgáltatásuk elérését, hogy nincs lehetőség engedélyt szerezni. Véleményük arra utal: ha a tiltás ebben a jogszabályi környezetben mégis megtörténne – hiszen a törvényi lehetőség meglesz rá –, Brüsszelhez fordulnak.
A véleményezésre közzétett végrehajtási rendeletről egyébként korábban több szolgáltató is kifejtette véleményét az illetékeseknek. Lapunknak annyit jeleztek: a tervezet igen hiányos, például számos, a koncessziós szerződésekre vonatkozó érdemi információt nem tartalmaz. Mint korábban beszámoltunk róla, a kormány az utóbbi években többször is nekifutott a terület szabályozásának: 2012-től adóhatósági engedélyhez kötötte a cégek működését, majd idén júniusban a parlament módosította a szerencsejátékokról szóló törvényt. A tevékenységet koncessziós díj és játékadó megfizetéséhez kötötte.
A jövő évi költségvetést vizsgálva az is kiderül, mennyi is az elvárás. A koncessziós díj egy játéktípusra távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 102,4 millió forint 2014-re. Ha több játéktípust szeretne működtetni egy szolgáltató, akkor azok mindegyikére külön-külön 102,4 milliót kell fizetni. A jelek szerint azonban az ebből befolyó pénzekre még mindig várni kell. Ha a költségvetést tovább vizsgáljuk, abból az is kiderül, hogy a kormány sem túl bizakodó ezen a téren. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy a játékadó 2014. évi központi költségvetési előirányzata 33 milliárd forint, amely 14 milliárddal, vagyis csaknem 30 százalékkal elmarad a 2013. költségvetési évre előirányzott 47 milliárd forinttól.
Ennek magyarázatát is megadja a kormány, amely egyben saját kritikája is. Az eltérés hátterében ugyanis „az online szerencsejátékot üzemeltető vállalkozások piacon való megjelenésének késése, illetve a 2012. év végén bekövetkezett piaci átrendeződés – a pénznyerő automaták kaszinón kívüli üzemeltetésének tiltása – áll”.
