Gáztárolók: Kacifántos áldás
Noha a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) karácsony előtt engedélyezte az ügyletet, az állami tulajdonú pénzintézet MFB továbbra sem nyilatkozott lapunknak a vételár nagyságáról és az összeg forrásáról. A stratégiai gáztartalékokat tulajdonló, eddigi 28 százalékához további 21 százalékot vásárló, a gázfogyasztók befizetéseiből élő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) szintén nem tette közzé a rá eső vételárrészt.
Ugyanakkor forrásaink helytállónak nevezték, hogy az összesen 72 százaléknyi részvény teljes vételára mintegy 140 milliárd forintra rúg. Ezzel gyakorlatilag állami kézben összpontosul az összes, mintegy 6,2 milliárd köbméter befogadóképességű magyarországi föld alatti (korábbi gázmezőkből kialakított) gáztároló. Az állami MVM szeptember végén 4,2 milliárd köbméter tárolórendszert vásárolt meg az E.ON-tól 281 milliárd forintért. (Ebből 71 milliárdot az állami költségvetésből pótoltak ki.)
Az E.ON-ügylethez hasonlóan a Mol-adásvétel is húzódott. Iparági pletykák szerint a Mol már évek óta vevőt keresett a mindössze 2010-ben átadott új, 1,9 milliárd köbméteres gáztárolójára. Vélhetőleg nemcsak azért, mert zuhan a gázkereslet, hanem mert az Orbán-kormány látható ellenszenvvel viseltetett a stratégiai gáztárolás Gyurcsány-érában lefektetett, a világon párját ritkító modellje iránt. A Fidesz-kabinet márciusban hivatalos tárgyalásokat kezdett a vásárlásról, amire Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV) jelölte ki.
A szerződési határidőként kijelölt 90 napon belül nem történt semmi. Mint ahogy lapunk kiderítette, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie értékelése szerint ugyanis az MNV kijelölése versenyjogi aggályokat vetett fel, mivel az MNV az MVM tulajdonosa is. Vagyis egy irányítás alá került volna mind a 6,2 milliárd köbméter tároló. Mi sem egyszerűbb: októberben a szintén állami, de az MNV-től jogilag független MFB írt alá szerződést a Mollal.
Noha látszólag így is felvetődnek a versenyproblémák, hisz a tárolók mégiscsak állami kézben összpontosulnak, a GVH érvelése szerint a tárcavezetőnek nem kell jóváhagynia az állami bank üzleti terveit, így az MFB az államtól függetlennek minősül: nincs akadálya a vételnek. Más kérdés, hogy a bank állami tulajdonú, és a tulajdonos képviselői hivatalból is ott ülnek az igazgatóságban – így a függetlenség még a működés tekintetében is megkérdőjelezhető. Ugyan az üzleti terveket tényleg nem kell láttamoztatni Németh Lászlónéval, az éves beszámolót annál inkább.
Az állam tulajdonosi jogait az MFB felett a miniszter gyakorolja, vezetőit kinevezheti és elküldheti, egyes fontos döntésekről tájékoztatni kell, illetve többet meg is vétózhat. A GVH mindezek ellenére az MFB-t Németh Lászlónétól függetlennek ítélte. Nyilvánvaló, hogy az Orbán-kabinet sem fog különbséget tenni a két tárolórendszer között, és azt fogja hangsúlyozni kommunikációja során, hogy állami kézbe vették az összes hazai gáztárolót.
Ama iparági várakozásokat, hogy végül mégiscsak az MVM alatt fog egyesülni az összes tároló, az MVM-kommunikáció sem oszlatja túl erősen: nemrég kiadott, a csekély hazai gázkészletet elegendőnek minősítő közleményük a teljes, 6,2 milliárd köbméternyi rendszer töltöttségéről közölt adatot. Többen szintén ezzel hozzák összefüggésbe, hogy fideszes képviselők bizonyos kiemelt ügyeket törvényi szinten vonnának ki a versenyhivatali engedélyeztetés alól. A szintén 140 milliárd forintos vételárról tudósító Együtt–PM az E.ON-tárolóvásárlással együtt erőteljesen hiányolja az ügyletek átláthatóságát – tudtuk meg Jávor Benedektől, a párt politikusától.
Számításaik szerint a kabinet összesen 420 milliárd forintot költött olyan gáztárolók megvásárlására, amelyekben alig van gáz. Ha az MVM és a szakhatóság a készletek szintjét elegendőnek minősíti, akkor miért volt szükség ennek háromszorosára rúgó tárolórendszert vásárolni ennyi pénzért – kérdi az ellenzéki politikus. Az E.ON-ügylet miatt az Együtt–PM feljelentést tett, az MSZP pedig az ügyben uniós eljárást indítványozott. Noha arányosítva a Mol jóval több pénzt kapott az 1,9 milliárdos tárolójáért, mint az E.ON 4,3 milliárd köbméterért, az ellenzéki pártok eme ügylet bírálatában visszafogottabbak.
Készletből csökken a rezsi
Az Orbán-kabinet tovább folytatja a stratégiai gázkészletek kitárolását: annak minimális szintjét először 1,2 milliárd köbméterről 600 millió köbméterre csökkentették, így ma is zajlik a vésztartalékok értékesítése. Az MSZKSZ honlapja tanúsága szerint a tényleges szint ma már alig több mint 700 millió köbméter. A kabinet állítólag így igyekszik megteremteni a rezsicsökkentés alapjait.
