Keleti nyitás a bankrendszerben
Ezek a bankok már nem hiteleznek, csendes haláltusájukat vívják, ami nem jó a magyar gazdaság számára – hangsúlyozta a jegybankelnök. A kivonulók helyét a megerősödő hazai bankok – köztük a Takarékbank és a Magyar Fejlesztési Bank – és arab, közép-ázsiai és távol-keleti hitelintézetek vehetik át, és verseny is lesz közöttük – ígérte Matolcsy, aki a külföldi bankok 58 százalékos piaci részesedését magasnak, csökkentendőnek nevezte.
A jegybank a pénzügyi felügyeleti hatáskör átvétele után öt-tízszeres bírságok kiszabásával tanítja móresre a fogyasztóvédelmi törvények megsértésén ért bankokat. Vannak, akik tudomásul veszik, hogy új világ van, és vannak, akik kimennek, mert rájönnek, hogy itt már „nem lehet többet csalni”. Mindkettő kedves a számunkra – jegyezte meg Matolcsy György.
A devizahitelek közgazdaságilag hibásak, mert nem lehet egy országnak több fizetőeszköze – érvelt, hangsúlyozva, hogy erkölcsileg is elfogadhatatlan az, hogy egy szerződésben az egyik félnek egyoldalú módosítási lehetősége van, ez aránytalan erőfölényt biztosított a bankok számára. „Tudomásul vesszük, de nem szeretjük a Kúria döntését” – fogalmazott Matolcsy, aki visszamenőleges hatályú törvénnyel orvosolná a helyzetet. A devizahitelek magas állománya nemcsak a lakosságot terheli és a gazdasági növekedést akadályozza, de a pénzügyi stabilitásra is káros hatással van – fejtette ki.
Matolcsy ezután visszatérően kritizálta az előző jegybanki és politikai vezetést, őket kárhoztatva azért, hogy nem tudja nulla százalékra csökkenteni az alapkamatot. Nyolc év elhibázott gazdaságpolitikája eredményeként 85,3 százalékosra nőtt a GDP-arányos államadósság, ez gátolja a kamatcsökkentéseket, pedig a jelenlegi 3 százalékról 2,5 százalékra is le lehetne vinni a rátát, de erről nem Matolcsy, hanem az általa elnökölt monetáris tanács fog dönteni.
A kamatcsökkentésekkel 90 milliárd forintot tudott megtakarítani az MNB. A márciusban színre lépett új vezetés 203 milliárdos veszteséget örökölt, ezt ledolgozták, és már nyereséggel zárhatják az idei évet – büszkélkedett Matolcsy, aki a legszívesebben odaadná a pénzt a kormánynak, de sajnos ezt az uniós szabályok nem teszik lehetővé. Matolcsy György ismételten lemondásra szólította fel Olli Rehn pénzügyi biztost, mondván: az uniós európai válságkezelési módszer megbukott, míg a magyar sikeres volt, mert az unortodox eszközök alkalmazásával, az egyensúly megtartása mellett tudtunk növekedést elérni. Ez példa nélküli.
A jegybankelnök reméli, hogy Olli Rehn –aki szereti ugyan magyarokat, de ennek eddig nem sok kézzelfogható jelét adta – már jövőre önként távozik posztjáról. Ez valószínűleg így lesz, hiszen a biztos mandátuma novemberben amúgy is lejár. Rehnnel egyébként Matolcsynak semmilyen személyes problémája sincs, lemondását jelképes lépésként értékelné. Érvelése szerint bebizonyosodott ugyanis, hogy Európa jár rossz úton, és ez Magyarország számára sem lehet közömbös, hiszen nekünk sem megy majd annyira jól, amilyen jól mehetne.
A válságkezelési technikán mindenképpen változtatni kellene, mert ha marad ez a rendszer, akkor Japánhoz hasonlóan, 10-15 éves stagnálásba süllyedhet Európa. A jegybankelnök beszélt még az általa útjára indított növekedési hitelprogram példátlan sikeréről, a termelő beruházások fontosságáról. A jövő évet pedig a fogyasztási fordulat éveként határozta meg.
