A reálbér-növekedés megközelíti a négy százalékot az idén
Az EU 24 milliárd forintos támogatását élvező, 30 milliárd forint összköltségű programmal ugyanis bőven túlkompenzálják a téli hónapokat jellemző szezonális munkaerőkereslet-csökkenést.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kimutatásai szerint idén januárban 33 ezer volt a közfoglalkoztatottak száma, ez októberre kereken százezerrel nőtt. A téli terv pedig kétszázezres közmunkástáborral számol, azaz időközben 70 ezer főt kellett/kell még toborozni a terv teljesítéséhez. A bérstatisztikából az is kiderül, hogy igencsak időszerű az inflációkövető, azaz 2,4 százalékos, januártól élő közmunkás-béremelés, ha azt vesszük, hogy a januári 81,5 ezer forintos bruttóról októberre 76,1 ezerre esett vissza a havi átlag, annak ellenére, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál az év eddigi szakaszában húszszázalékos bővülést, a részmunkaidőseknél viszont tízszázalékos csökkenést mértek az egy évvel korábbihoz képest, vagyis az arány a teljes bérrel járó foglalkoztatás irányában mozdult el.
A téli közmunka hatékonyságát és közérzetjavító hatását kormánypártok és ellenzékiek merőben eltérően ítélik meg, csak az biztos, hogy a választások előtti számháborúban a téma kiemelt helyen szerepel majd, hasonlóan a béremelések kérdéséhez. A KSH adatai szerint 6,3 százalékkal nőttek a reálbérek októberben az egy évvel korábbihoz képest, azaz töretlen a szuperbruttó teljes kivezetésével januártól megindult pozitív trend. Nemzetgazdasági szinten a bruttó bérek növekedésének éves üteme 5,7 százalékra gyorsult az előző havi 5 százalékról, ebben egyértelmű kimutatható az őszi – éves szinten 25 százalékos – béremelés kedvező hatása. Az adóváltozásnak köszönhetően a bruttónál is látványosabb, 7,2 százalékos volt a nettó bérek átlagos emelkedése, s ha ezt az októberi 0,9 százalékos inflációval korrigáljuk, akkor jön ki az ominózus 6,3 százalékos vásárlóerő-javulás.
Októberben a bruttó átlagkereset 230 ezer, a nettó 150 ezer forint volt. A közszféra és a versenyszféra közötti olló mind kereseti, mind foglalkoztatási szempontból is zárult októberben. A közszférában az egy évvel korábbihoz viszonyítottan 4,5 százalékkal többen, 802 ezren dolgoztak, nettó átlagkeresetük ezalatt 8,5 százalékkal 136,4 ezer forintra nőtt. A versenyszférában 0,2 százalékkal többen, 1,828 millióan dolgoztak, és átlagosan 6,8 százalékkal többet vittek haza. A jövőre nézve biztató, hogy a versenyszférában 2011 novembere után most először nőtt az alkalmazottak száma, igaz, a hat és fél ezres növekmény meglehetősen szerény. Különösen ha azt nézzük, hogy ez teljes egészében a részfoglalkoztatottak számának 6,9 ezer fős emelkedésével függ össze, miközben a teljes munkaidősöknél négyszáz fős lemorzsolódás volt. Ez is igazolja a gazdasági kilábalási folyamat megítélését a vállalati oldalról övező fokozott óvatosságot.
Oszlay András szerint november-decemberben is hasonló kereseti adatok érkeznek a KSH-tól, így az év egészét 3,5 százalék feletti, de a négy százalékot el nem érő reálbér-növekedés jellemezheti. Ez nyilvánvalóan segíti a lakossági fogyasztás erősödését, ezen keresztül a kiskereskedelmi forgalom bővülését, de a fogyasztás szintje 2013-ban ennek ellenére 0,2 százalékkal csökkenhet – közölte lapunkkal a Takarékbank elemzési osztályvezetője, aki jövőre a kedvező folyamatok felerősödésével már 1,5 százalékos pluszfogyasztást vetít előre.
Az adatokból a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a következtetést vonta le, hogy az adó- és rezsicsökkentés elősegíti a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás bővítését, és kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetére. Egyben jól illeszkedik a kormány által felvázolt irányba, ami a gazdaság tartós növekedési pályára állítását illeti.
Bérrendezés jöhet a közszférában is
Már jövőre, a 2015-ös adótörvények tárgyalásánál napirendre kerülhet az egyszámjegyű szja bevezetése – nyilatkozta Varga Mihály a Figyelőnek. A nemzetgazdasági miniszter úgy vélte, hogy a gazdaság növekedésével kitermelhető lesz az az 500 milliárd forintra becsült összeg, ami a 16 százalékos adókulcs 9 százalékra történő leszállítása miatt esne ki a költségvetésből. A jövőre kétszázalékosra tervezett GDP-bővülésből befolyó többletforrások sorsára vonatkozóan Varga három változatot ismertetett. Az első a már említett adócsökkentés, a második a beruházások fejlesztése, amit az is indokol, hogy a GDP-arányos beruházási ráta alig haladja meg a 17 százalékot, s ezzel hazánk sereghajtó a régióban. Harmadikként vetette fel a „szociális intézkedéseket”, ide sorolva a közalkalmazottak bérrendezését. Emlékeztetett arra, hogy a közszférában hat éve nem volt béremelés, és ez szerinte sokáig nem tartható, mert az állami szolgáltatások színvonalának romlásával jár.
